Az első kérdéses pontok a rendeletben

A pénztárgépek és a NAV közötti elektronikus kapcsolat kialakítását szabályozó NGM-rendelet érdekes részleteire világít rá a Világgazdaság. A szoftverfejlesztési igény még a modern, pc-alapú kasszák esetében is kérdésessé teszi a határidő betartását, az AEE-ről pedig gyanús összeesküvés-elméletek is megjelentek.

Jelenleg úgy tudni, nincs az országban olyan adóügyi ellenőrző egység (AEE), amely megfelel a Nemzetgazdasági Minisztérium rendeletének. Azonban a Világgazdaság mai számában megjelent összeállítás idézi az Irodagépműszerészek Országos Ipartestülete internetes oldalának kommentelőit, akik szerint vélhetően már megvan az AEE, mivel ilyen rövid idő alatt képtelenség lenne legyártani. A kérdés már csak az, melyik cégnek vannak ilyen berendezései, és elég lesz-e a rendelkezésre álló, alig több mint négy hónap a cserére. (Mint ismert, az elektronikus naplóval nem rendelkező, március 20 előtt engedélyezett kasszák esetében a május elsejei átállást követően még június 30-ig nem szankcionál a NAV.) Az NGM korábbi adatai szerint mintegy 200 ezer pénztárgépet kell majd cserélni, így az is kérdés, hogy a rendelkezésre álló szervizkapacitás elegendő-e erre.

A megjelent NGM rendelet egyébként elírást is tartalmaz. A pénztárgépek adókulcsonként elkülönítve gyűjtik a bevételeket és a Magyar Közlönyben megjelent szöveg szerint gépenként 500 bevételadatot gyűjtő egységnek kell lennie. A helyes szám ugyanakkor mindössze öt.

A Világgazdaságnak nyilatkozva Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára rámutatott, a rendelet jelenlegi formájában a modernebb, pc-alapú kasszák esetében is kérdésessé teszi a határidő betartását. Ezeknél a berendezéseknél ugyanis a szoftvereket módosítani kell, a fejlesztés, tesztelés azonban rendkívül időigényes feladat. A próbaüzem ugyanakkor kulcsfontosságú, mivel a nem megfelelően kialakított rendszerek akár komoly káoszt is okozhatnak.

Az OKSZ főtitkárának közlése szerint a teljes gazdaságban mintegy 1000 milliárd forintnyi adót csalnak el évente. Azt azonban nem lehet pontosan tudni, hogy az onlinekassza bevezetésének csúszása hogyan érinti az NGM által tervezett 95 milliárd forintos többletbevételt, mivel nincsenek pontos adatok arról, hogy az új rendszer által kiszűrt visszaélések mekkora hányadát adják a csalások, illetve milyen azok szezonalitása.