Aggódó informatikusok
Meglehetősen sarkosan fogalmazott közleményében az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), amely szerint a tervezett március 31-i határidőig megvalósíthatatlan a kereskedők olyan pénztárgéppel való ellátása, amely online kapcsolatban áll az adóhatósággal. Az IVSZ közlése szerint ugyanis jelenleg nincs olyan pénztárgép a piacon, amely megfelelne az elvárásoknak, az ilyen modellek megtervezése, tesztelése és gyártása pedig legalább 8-10 hónapot venne igénybe. Az IVSZ éppen ezért azt javasolja, hogy az új pénztárgépek bevezetése történjen lépcsőzetesen, reális ütemezés mellett, amelyet szakmai konzultáció előz meg.
A képet némileg árnyalja az Index összeállítása, a hírportál beszámolója szerint ugyanis a mintegy 400 ezer, az országban működő pénztárgép közül nagyjából százezer berendezés már olyan újabb típusú, amiben megvannak a hardveres feltételek például az adatok rögzítéséhez és tárolásához, de akár az adatkapcsolat létrehozásához is.
Bekötött pénztárgépek
A Parlament november végén fogadta el azt a törvényt, amely előírja, hogy a Magyarországon működő pénztárgépek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) között online kapcsolat jöjjön létre. Az erre vonatkozó rendelettervezet ugyanakkor csak december 17-én jelent meg, ráadásul a szakmának mindössze két napja maradt arra, hogy érdemben hozzászóljon, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ugyanis két munkanapot hagyott a jogszabály társadalmi vitájára. A tervezet alapján egyértelmű, hogy a korábbi hírekkel ellentétben nem lehet a már meglévő pénztárgépeket egyszerűen egy kábellel összekötni a NAV-val. Az új rendszerrel kompatibilis kasszáknak ugyanis rendelkezniük kell egy olyan „fekete dobozzal”, ami folyamatosan rögzíti a beütött tételeket, amiket utána vissza is lehet keresni benne. A másik fontos módosítás, hogy a pénztárgépekbe SIM-kártyát kell beépíteni, ami folyamatos mobilkapcsolatot teremt az adóhatósággal. Mindezt pedig 2013. március 31-ig kellene megvalósítani, a már említett, nagyjából 400 ezer pénztárgép esetében.
Határidő gondokra figyelmeztetnek a szállodások
A szakmai szervezetek részéről érkező jelzések alapján a márciusi határidő tarthatatlannak tűnik. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) is jelezte közleményében, hogy kevésnek tartják az új típusú pénztárgépek üzembe helyezésére rendelkezésre álló három hónapot. Az érdekképviselet egyébként utalt arra is, hogy meggyorsíthatta volna a folyamatot, ha az új rendszer bevezetésének előkészítésébe bevonják a szakmai szervezeteket is.
Költségvetési pénzek
A NAV-val történő online kapcsolattartásra alkalmas pénztárgépek beszerzését költségvetési forrásból kell finanszírozni a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Kisosz) szerint. A szervezet megítélése szerint méltánytalan a kereskedelmi és vendéglátó szakmára nézve, hogy az online hatósági adatszolgáltatás a gazdasági élet területéről csak rájuk terjedjen ki, miközben továbbra is működnek ellenőrizetlen piacok, azokon vállalkozói engedély nélküli ad-hoc jellegű értékesítések, gyakori az őstermelői igazolvánnyal folytatott nagykereskedelmi tevékenység.
A Kisosz álláspontja szerint egyébként nem igaz, hogy a jelenlegi pénztárgépek többsége kisebb átalakítással alkalmassá tehető a közvetlen NAV-kapcsolatra. A pénztárgépek adóhatósági bekötése csak jelentős beruházással valósítható meg, miután várhatóan le kell cserélni a pénztárgépek 85-90 százalékát, meg kell teremteni az internetes kapcsolatot, s finanszírozni kell annak havi előfizetési díját. Egy gépcsere költsége minimum 150 ezer forint.
Fehérítő hatás
Az érintettek ugyanakkor pozitívan nyilatkoztak az elképzelésről, a pénztárgépek online bekötése a NAV-hoz szerintük is segíthet a feketegazdaság elleni küzdelemben. A jövő évi hatásaival kapcsolatban – az első Matolcsy-csomag még 95 milliárd forintos többletbevétellel számolt, azóta egy 97,5 milliárd forintos összeg is megjelent az intézkedés kapcsán – azonban kulcskérdés, hogy sikerül-e elindítani a rendszert. Ennek kapcsán érdemes megemlíteni azt is, hogy egyelőre az sem egyértelmű, hogy ki állja a szükséges fejlesztési költségeket. A rendelettervezethez mellékelt hatástanulmány szerint a kormány 17 milliárd forintos támogatást adna, ez azonban kevés. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára az Index-nek nyilatkozva elmondta, hogy egy-egy kassza esetében az átállás 70-100 ezer forint közötti kiadást jelent. A már említett 17 milliárd forinttal számolva az országban működő nagyjából 400 ezer pénztárgép mindegyikére 42500 forint jut. Az állam érdemi támogatása nélkül jelentős terhet ró majd a vállalkozásokra az átállás – fűzte hozzá nyilatkozatában Vámos György.