Az új előírások szerint március 6-tól kell a cégeknek és az egyéni vállalkozóknak hetente beadni számlázásuk valamennyi adatát a NAV-hoz egy elektronikus nyomtatványon, ha pénztárgép használata helyett teljes körű számlázást választottak. A pénztárgép használatára kötelezett adózók közül 5700 jelezte, hogy az online pénztárgépek üzembe helyezése helyett a számlakibocsátást választja – mondta a NAV a Piac és Profit érdeklődésére.
A NAV évente mintegy ötvenezer próbavásárlást végez, hogy ellenőrizze az adatok valódiságát. Azt vizsgálják, hogy az eladó bizonylatolta-e az értékesítést, és ha igen, valós adatokkal állította-e ki a nyugtát vagy a számlát. Ha megállapítják, hogy az eladó akár csak egy számlát is valótlan névre vagy címre állított ki (és erről tudott vagy legalábbis meggyőződhetett volna a valóságról), akkor cégként 500 ezer, magánszemélyként 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírságra számíthat.
Annyi bizonyos, hogy jelentős adminisztrációval számolhatnak azok, akik a számlázás mellett döntöttek. Az NGM szerint az online pénztárgépek használatához képest a számlázás előírásainak való megfelelés már önmagában lassíthatja az üzletmenetet. Azt a tényt, hogy az adóalany bizonylatolási kötelezettségének számla kibocsátásával tesz eleget, a PTGSZLAB adatlapon, elektronikus úton kell bejelenteni. Az adatszolgáltatási kötelezettség mindaddig fennáll, amíg az adóalany befejezi a tevékenységét vagy online pénztárgépet helyez üzembe.
Az adóalanyoknak az innen letölthető PTGSZLAA adatlapon kell összegezni a számlák adatait naponkénti bontásban, majd a tárgyhetet követő csütörtökig elektronikus úton megküldeni az adóhatóságnak.
Az adatszolgáltatási kötelezettséget a február 28-át követően kiadott számlákkal kell kezdeni. Az első beadási határidő: 2014. március 6.
A számla kötelező adattartalma:
- § sorszám;
- § kibocsátás kelte (mindig az aznapi, valós dátumot kell megadni);
- § a számla kibocsátójának adatai, neve, számlázási címe és adószáma, esetleg elérhetősége;
- § a vevő neve, címe, illetve, ha van, akkor az adószáma is;
- § a teljesítés időpontja;
- § a termék (szolgáltatás) megnevezése;
- § a termék (szolgáltatás) mennyiségi egysége és mennyisége;
- § adó nélkül számított egységára;
- § a termék (szolgáltatás) adó nélkül számított ellenértéke összesen;
- § a felszámított adó százalékos mértéke. Egy számlán akár több különböző adókulcs is szerepelhet;
- § az áthárított adó összege: az összes értékesített termék adótartalmának összege;
- § a számla végösszege;
- § a fizetés módja és határideje.
