A kereskedelemben dolgozó vállalkozások többsége azzal számol, hogy a tavalyinál jobb évet zár. A kereskedelemben a 2008-as válság kezdetétől általánossá vált a csökkenés, csak 2011-ben volt stagnálás – mondta el az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára az MTI-nek.
Vámos György kiemelte, hogy 2013-ban nemcsak folyó áron növekedett a lakossági fogyasztás, hanem volumenében is, például tavaly decemberben 1-2 százalékos bővüléssel is számoltak. Éves szinten 0,5-1 százalékos lehet a mennyiségi növekedés, mivel az első félévben még nem nőtt az eladott mennyiség.
Előrejelzések azzal számolnak, hogy 2014-ben egyértelműen bővülni fog a magyar GDP, és bár az infláció magasabb lesz az ideinél, ezzel együtt is van esély arra, hogy a fogyasztás volumene továbbnőjön – tette hozzá.
Úgy vélte, gyors növekedésre nem lehet számítani, mert az ágazat a gazdaság teljesítményéhez van kötve, de érdemi fordulatot jelenthet, ha a növekedés – bár szerény mértékű, de – tartós lesz. Ha jövőre is tud nőni a fogyasztás, akkor 2013 és 2014 együttesen igazi fordulatot hoz a kereskedelemben, és erre van esély – szögezte le a főtitkár.
Vámos György szólt arról is, a pénztárgépek cseréjének segítésére nemrégiben megalakult munkabizottság közreműködése esélyt ad arra, hogy gyorsuljon az adóhivatal rendszeréhez történő bekötési folyamat, illetve elkerülhető legyen az üzletbezárás. Úgy látják, hogy a kormány is szeretné elkerülni az üzletbezárást azokban az esetekben, amikor a vállalkozás minden lehetséges lépést megtett az átállás érdekében.
Stabil maradt az élelmiszer-kiskereskedelem bevétele a Nielsen által mért kilencven kategória alapján 2012 decembere és 2013 novembere között az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az eladott mennyiség azonban 3 százalékkal csökkent – állapítja meg a kutatócég közleményében.
A forgalom a vizsgált tizenkét hónap alatt mintegy 1400 milliárd forint volt. A boltok bevétele többek között néhány nagy forgalmú tejtermékből emelkedett, ezek közé tartozott a sajt (2 százalék), a tejföl (1 százalék), a túró (3 százalék) és a vaj (7 százalék). Értékben szintén nőtt egyes édességek kiskereskedelmi eladása: a táblás csokoládénál 8, az édes keksznél 2, az ostyaszeletnél 7, a pralinénál 3 százalék pluszt regisztráltak.
A bolti forgalom legnagyobb hányadát a szupermarketeket és diszkontokat magukban foglaló 401-2500 négyzetméteres üzletek érték el, a legutóbbi tizenkét hónap során 37 százalékkal, ez 1 százalékpontos növekedést jelent az előző hasonló időszakhoz képest. A 2500 négyzetméter feletti boltok piaci részesedése változatlanul 29 százalék. A 400 négyzetméteres és kisebb üzletek az összes bevétel 34 százalékán osztoznak. Az 51-200 négyzetméteres boltok részaránya 18 százalékról 17-re csökkent.