Nagy a kapkodás és tanácstalanok a szakemberek, hogy az onlinekassza-rendszer bevezetésében hogyan lehetne a megszabott határidőket betartani (május 1., a türelmi idő június 30., ill. december 31.).
A számítástechnikai háttérnek két komoly problémával kell szembenéznie. A nagyobb áruházláncoknál, hálózatoknál mindenképp módosítani kell az eddig használt szoftvert, ami nem oldható meg helyben, hanem anyavállalati szintű beavatkozást igényel. Olyan tranzakciókat is bele kell applikálni a rendszerbe ugyanis, mint a sztornózás, hiszen ezeket is nyomon akarja követi a NAV. Ez pedig komoly programozással lehet csak megoldani. A fejlesztés több hetet vesz igénybe, amelyet még hosszabb tesztidőszak követ, bár az e célra szolgáló adóhatósági tesztkörnyezet még nem állt fel.
A külföldi cégek magyar leányvállalatai azért is nehéz helyzetbe kerülhetnek, mert esetükben a számítástechnikai fejlesztésekről az anyacég dönt. Ismert olyan magyar leányvállalat, amelynek legközelebb jövő év elejére adtak engedélyt arra, hogy hozzányúljanak a konszernt kiszolgáló háttérprogramhoz.
Az is nehezíti a helyzetet, hogy a NAV eddig csak azt közölte, milyen paramétereknek kell megfelelniük a gépeknek, arról nem tett említést, mi maradhat és mi nem az átalakítás során.
A programozás mellett szükség lesz olyan, a pénztárgépekhez csatlakoztatott hardverre is, amely alkalmassá teszi az online kapcsolattartásra. Ennek az eszköznek a gyártására a hírek szerint 4-5 cég vár indulásra készen. Kérdés, hogyan tud ennyi vállalkozás kiszolgálni 200 ezer kereskedőt, akiknek ráadásul hitelesíttetniük kell majd a beszerzett eszközöket.