A szakmai fórummal egybekötött program fő célkitűzése, hogy a kereskedelmet, mint a DDP növekedéséhez legnagyobb mértékben hozzájáruló szektort, a nemzetgazdaság kiemelkedően legnagyobb foglalkoztatóját fókuszba állítsa. Az eseményen átadták a szakma legrangosabb elismeréseit, illetve fórumbeszélgetés keretlében kiemelt figyelmet kapott az ágazat aktuális kérdései között a munkaerőhiány problémája is.
A kereskedelem fontos nemzetgazdasági ágazat, a magyar kiskereskedelmi forgalom 51 hónapja bővül - hangsúlyozta Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára kedden az Európai Kereskedelem Napja ünnepségen, Budapesten.
Felidézte, hogy Magyarországon szeptemberben a naptárhatástól megtisztított adatok alapján a kiskereskedelmi forgalom 6 százalékkal bővült éves alapon, a forgalom összetevői között a nem élelmiszer kiskereskedelem 12,5 százalékos emelkedést mutat.
Nemzetközi összehasonlításban a magyar kiskereskedelmi forgalom növekedése várhatóan szeptemberben is meghaladta az Európai Unió átlagát - tette hozzá Lepsényi István.
Az NGM államtitkára elmondta, hogy 2010 januárjához képest az idén szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom 23,8 százalékkal, 2014 elejéhez viszonyítva 20,7 százalékkal volt magasabb.
Véleménye szerint az év további részében is magas maradhat a szektor növekedési üteme a foglalkoztatás bővülésével járó béremeléseknek, az alacsony inflációnak, valamint a családok helyzetét javító kormányzati intézkedéseknek köszönhetően.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a hagyományos bolti eladás mellett jelentősen fejlődik az online kiskereskedelem is. A digitális kiskereskedelmi forgalom 2016-ban elérte a 300,5 milliárd forintot, amely 28 százalékos bővülés 2015-höz képest, és az előrejelzések szerint a digitális kiskereskedelem 2021-re több mint 1100 milliárd forintra emelkedhet.
Lepsényi István rámutatott arra, hogy a foglalkoztatottak száma 2010 óta a kiskereskedelemben 16 ezerrel nőtt, az ágazatban foglalkoztatott létszámhoz viszonyított betöltetlen állások aránya 2017 első félévében 1,5 százalékot tett ki, ami alacsonyabb a versenyszférát jellemző 2,1 százalékos átlagnál.
A bruttó bérek a kiskereskedelemben 2010 óta 52,9 százalékkal nőttek, ami meghaladta a versenyszféra egészének erre az időszakra jellemző 46,8 százalékos növekedési átlagát. Az idén az első nyolc hónapban a kiskereskedelmi bérek 15 százalék körül emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, meghaladva a versenyszféra 11,3 százalékos növekedését - ismertette Lepsényi István.
Krisán László, az Európai Kereskedelem Napját szervező Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) kereskedelmi tagozatának elnöke hangsúlyozta, hogy az Európai Unió országaiban a kereskedelemben dolgozók száma meghaladja a 30 milliót, és a szektor az unió GDP-jének 10 százalékát adja. Magyarországon a kereskedelemben dolgozók száma tavaly 544 ezer volt, ezen belül a kiskereskedelem 368 ezer főt alkalmazott.
Az Európai Kereskedelem Napján átadták a 2017. évi Klauzál Gábor elismerő okleveleket és a Magyar Kereskedelemért Nagydíjakat az ágazatban végzett munka elismeréseként.
Az Európai Kereskedelem Napját egy kiskereskedelmi lobby-szervezet, a 22 éve alapított, brüsszeli EuroCommerce hívta életre. A szakmai eseményt hazánkban a Vállalkozók és Munkáltatók országos Szövetsége (VOSZ), mint az EuroCommerce magyarországi tagszervezete, 13 évvel ezelőtt hirdette meg először. Az ÁFEOSZ-COOP Szövetség, az MKIK, a KISOSZ, az MBSZ és az OKSZ országos érdekvédelmi szervezetekkel összefogásban és együttműködésben, valamint a kereskedelmi vállalkozói kör támogatásával megrendezett esemény célja a kezdetek óta változatlan, mégpedig az, hogy a figyelem középpontjába állítsa a kereskedelmet.
A szakma legrangosabb ünnepén a kereskedelemben nap mint nap tevékenykedő több mint félmillió ember kerül fókuszba, legyen szó a pult mögött álló dolgozókról vagy a tárgyalóasztal mögött ülő, a szektort kiválóan ismerő szakemberekről.
Idén augusztusban a kiskereskedelmi üzletek forgalma – a nyers és a naptárhatástól megtisztított számok szerint egyaránt – 4,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. Az év január-augusztusi időszakát tekintve ugyanez 4 százalékos növekedést mutatott az előző évi azonos időszakhoz képest. A növekedésben többek között a bérek emelkedése, a kormányzati intézkedések hatása, valamint a növekvő vásárlóerő is szerepet játszhatott. Megfigyelhető az is, hogy míg a háztartások az EU-ban a fogyasztás 31 százalékát, addig Magyarországon 50 százalékát költik el a bolti kiskereskedelemben.
A bruttó átlagkereset 2017 augusztusában 292 400 forint volt, 13,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az év első nyolc hónapjában a bruttó átlagkereset 290 600 forint volt, amely szám a nettó keresetekkel azonos mértékű, 12,7 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A fizetések nagy eltérést mutatnak az ágazatok és szakmák között, ám a kereskedelem éppen a nagy élőmunkaigénye miatt az egyik leginkább bérigényes terület. Ezzel összefügg az is, hogy a pozitív gazdasági tendenciák ellenére a kiskereskedelemben nyomasztó a munkaerőhiány, a boltok, áruházak folyamatosan keresik az új munkaerőt a legkülönfélébb pozíciókba. A szakképesítés nem igénylő, valamint a szakképzettséget megkövetelő kereskedelmi állasokban nagy különbségek lehetnek a fizetések között, ezen felül pedig a földrajzikülönbségek is jelentősek: több mint 50 ezer forintos nettó eltérés tapasztalható az ország egyes részei között a bérezésben.