Jelentősen elmarad a tavalyi rekordterméstől idén Magyarországon a kukorica mennyisége, ám a minőség továbbra is megfelelő. A hazai termés minőségi problémái egyelőre nem a toxinfertőzöttségből, hanem a nem megfelelő szárításból és árumozgatásból adódhatnak.
Jóval kevesebb kukorica termett idén, mint tavaly, a mennyiség akár 25-30 százalékkal is elmarad a 2016-os rekordtól. A minisztérium adatai alapján 1,03 millió hektáron termeltek idén kukoricát, az átlagos hozam pedig hektáronként 6-6,5 tonna, ezért az idei termés 6-6,5 millió tonna lesz, ami 25-30 százalékkal elmarad a tavalyi, 8,7 millió tonnás eredménytől – számolt be a tapasztalatokról dr. Halmos Gábor, a Concordia Közraktár Zrt. vezérigazgatója. Kukoricát a teljes EU-ban mintegy 8,7 millió hektáron termelnek, Románia (2,58 millió ha) és Franciaország után (4,46 millió ha) hazánk az Unió 3. legnagyobb előállítója. A termény ára hosszú ideje 43-45 ezer Ft/t körül stagnál, változik viszont a felhasználás szerkezete. Az élelmiszeripari felhasználás évről-évre növekszik, jelenleg mintegy 2,7 millió tonna, miközben takarmányként egyre kevesebbet, 2,3 millió tonnát használunk fel, így exportra is sok marad, mintegy 1,5 millió tonna.
Major Andrea, a Gabona Control igazgatója az összefoglalóhoz hozzátette: a termés minőségére jellemző, hogy a csapadékos években emelkedik a penészes szemek aránya és a toxinfertőzöttség, de a betakarítás első szakaszában a vizsgált toxinszintek megfeleltek a követelményeknek. A belföldi kereskedelemben a tárolás biztonságának elsődleges paramétereit – a nedvességet és a tisztaságot –, valamint a DON és aflatoxinok mennyiségét kérik certifikáttal igazolni. Az exportra szánt tételeknél ugyanakkor nem ritka, hogy akár ötféle toxinra is meg kell vizsgálni a terményt. A magyar termés minőségi gondjait nem is annyira a magas toxinszintek veszélyeztetik, az idén inkább a túlzott szárításból eredő hősérült szemek, és a nem megfelelő árumozgatás miatt keletkező törött szemek haladhatják meg az előírt értékeket.
