Erőteljes béremelés jöhet

Erőteljes béremelés jöhet
Részletes jelentés készült arról, milyen átrendeződések történnek a munkaerő-piacon, hogyan érinti majd az egyes szellemi foglalkozásokat, és mindez hogyan befolyásolja a fizetéseket.

 

Az aktuális piaci trendeket és bérszinteket mutatja be az a Hays Hungary által készített bérfelmérés, amelyhez az elmúlt egy év béreit iparágakra lebontva, valamint azokat a gazdaság, jogi, és technológiai változásokat vizsgálták, amelyek idén nagyban befolyásolják majd a bérek alakulását.

Az adatok azt mutatják, hogy tavaly továbbra is az autóipar maradt a húzóágazat, mind a gyártói, mind a beszállítói oldalon egyaránt. A gyártás mellett pedig komoly élénkülés volt tapasztalható a kutatás-fejlesztés területén is. Mindegyik szegmenset intenzív munkaerőhiány jellemzi, de sokkal nagy gondot okoz a regionális egyenlőtlenség. Ugyanaz a multi ugyanazért a pozícióért és munkáért a keleti országrészben 10-15 százalékkal kevesebb bért ad, mint a Dunántúlon. Nem csoda, hogy akik az ország nyugati részében élnek, nem költöznek a keleti felébe, de a másik irányba is csak némi mobilitás érezhető. A tapasztalatok szerint a külföldön dolgozó mérnököket megijesztette a brexit, és többen hazajöttek, valamint a kivándorlás is mérséklődött a körükben. A kutatás szerint egy pályakezdő mérnök legalább 300 ezer forintos bruttó fizetést vihet haza, de a piaci tapasztalatok alapján ez inkább 380 ezer forint körül alakul. Egy több, mint 10 éves tapasztalattal rendelkező "top manager" viszont már millió feletti bruttót keres átlagosan.

Az építőipar és az ingatlanok terén ketté válik az ország: Budapesten a kereskedelmi fejlesztések az erősek, míg a fővároson kívül az ipari és a logisztikai beruházások dominálnak.A növekvő igények miatt a szektor szakemberhiányát gyakran külföldi munkaerő bevonásával próbálják enyhíteni, ugyanakkor sok külföldi beruházó kimondottan magyar építésvezetőket kér, mivel nagyon jó a nemzetközi megítélésük. Az is probléma a szektorban, hogy a 66 felsőoktatási intézményből csak 5-ben képeznek építészeket és építészmérnököket. A meglévő ingatlanok kezelésére pedig egyáltalán nem képez szakembereket a felsőoktatás. A jövőt illetően az látható, hogy a hazai ingatlanpiac egyre inkább követi a nemzetközi trendeket, az esztétika és a praktikum mellett a környezettudatosság is teret nyert.

2016-ban is óriási munkaerő-hiánnyal küzdött az IT-szektor, 22 ezer betöltetlen pozíció volt – amit a befektetések és beruházások folyamatosan egyre magasabb szintre tornáztak. Ennek következtében a munkavállalók voltak alkupozícióban, ami nagy bérugrást is eredményezett. A fizetések emelkedése viszont az év második felére lelassult, és beállt egy olyan szintre, ami már nem fog jelentősen tovább növekedni. Az IT-szakemberek nem túl mobilak, még nagyon jó ajánlatért sem költöznek Budapestről vidéki nagy városokba, de ez visszafelé is igaz. A pályakezdők viszont egy-egy jó ajánlatért még hajlandók költözni. A fizetések persze továbbra is nagyon jók, egy pályakezdő szoftverfejlesztő átlagosan 430 ezer forintos bruttó fizetést kap, a tapasztaltak (senior) viszont már 950 ezres bruttó átlagot kapnak.

A pénzügyi területeken egyelőre még egyensúlyban van kereslet és kínált, de várhatóan a következő időszakban ez fel fog borulni. Ennek az az oka, hogy egyre több bonyolult folyamatot hoznak be az országba külföldről, ami nagyobb szakmai kihívást jelent (ez a folyamat zajlik jelenleg az autóiparban). Ráadásul az a jelölt, aki rendelkezik IFRS-ismeretekkel, 10-20 százalékkal magasabb fizetést érhet el. Sok pénzügyi végzettségű fiatal végül nem ebben a szektorban helyezkedik el - ami részben a bankszektor válság alatti nehézségeinek is köszönhető -, és ez hamarosan munkaerő-hiányhoz vezet majd. A nagyobb szakmai kihívások több, jól felkészült szakember igényelnek, így vélhetően erősen növekedni fognak a bérek a szektorban a következő időszakban.