Új szervezet: Magyar Kereskedelmi Szövetség

Új szervezet: Magyar Kereskedelmi Szövetség
A hazai kereskedelem érdekeinek képviseletére új szervezet alakult Magyar Kereskedelmi Szövetség (MKSZ) néven – közölte az MTI-vel az új társulás elnöke. Szatmáry-Jähl Angélaa Kossuth Rádió 180 perc című műsorban elmondta, másfél éves előkészület után alakították meg a testületet, amelynek már 900 kisvállalkozás a tagja. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) elnöke az új szervezet megalakulását nem kommentálta.

Másfél éves előkészület után alakították meg a Magyar Kereskedelmi Szövetséget, amelynek már 900 kisvállalkozás a tagja – mondta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorban Szatmáry-Jähl Angéla, az MKSZ elnöke. Az érdekképviselet szükségességét azzal indokolta, hogy a már létező iparkamara (Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara – BKIK) „érdekérvényesítő köztestület”, amely a kereskedelmen belül nem képviselheti csupán egy-egy csoportnak az érdekeit.

Az MKSZ sajtótájékoztatóján Lázár Vilmos, Diósné Benedek Judit alelnökök és Gablini Gábor elnökségi tag ismertette az ágazat helyzetét. Az elnökség bejelentette, hogy a szövetség tárgyalásokat kezd a törvényalkotási szereplőkkel, javaslatokat fogalmaz meg a vállalkozásokra nehezedő adminisztrációs terhek tényleges csökkentésére. Példaként említette, hogy a kiskereskedelemben akadályozza a hitelezést a bankszámlaforgalom, mint mérőszám, márpedig egy zöldségesnél nem jellemző a bankkártyás fizetés. Szatmáry-Jähl Angéla a kis üzletek állandó gondjának nevezte a parkolás megváltását is.

Az MKSZ célja, hogy az élelmiszer-, illetve egyéb kereskedelmi területeken is a forgalom zömét a hazai kiskereskedelmi egységek adják – hangoztatta az elnök. A szervezet közleményében kiemelte, a kiskereskedelem szerves része a gazdaságnak, ugyanakkor az elmúlt 5 évben az üzletek száma 5 százalékkal csökkent, ennek a folyamatnak a legnagyobb vesztesei az önálló vállalkozók voltak, a kisüzletek száma 2009-hez képest 18 százalékkal mérséklődött. A magyarországi élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának több mint fele külföldi tulajdonú, nagy alapterületű üzletekben zajlik, ellentétben a Nyugat-Európában tapasztalt arányokkal, ahol a kiskereskedelem döntő részét a nemzeti kisvállalkozások bonyolítják.

A szervezet fontos és kezelendő problémának tartja a kereskedelemfejlesztést, azon belül is a vállalkozások pályázati forráshoz való hozzásegítését. Párbeszédet kezdeményeznek a magyar termelői és kiskereskedelmi szféra szereplői között. Ígéretük szerint javaslatokat dolgoznak ki az adminisztrációs terhek és a 27 százalékos áfa tényleges csökkentésére – foglalta össze a Népszava.

A szervezet szerint az említett kört érintő problémák nem jutnak el a törvényalkotókhoz, ezért közvetlenül a parlamenti bizottságokhoz, illetve az önkormányzatokhoz kívánnak fordulni javaslataikkal.

A Népszava kérdésére a szövetség elnöke közölte, a BKIK benyújtja a javaslatát, hogy az önhibájukon kívül a támogatástól eleső vállalkozások a kassza leszállításának időpontjában vehessék igénybe a támogatást.

Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) elnöke a Népszavának elmondta, örömmel üdvözölnek minden olyan szövetséget, amely a kereskedelemben működik. Az onlinekassza.hu megkérdezte az Országos Kereskedelmi Szövetség elnökét, Vámos Györgyöt is, mit szól az új szervezet létrejöttéről, de csak annyit közölt, hogy más szakmai egyesületekről nem mondanak véleményt.