Magyarországon a készpénzmentes fizetés elsősorban a fiatalok körében terjed, de még jócskán van tartalék a rendszerben. Ennek lehetne az egyik hatékony eszköze a mobilos fizetés elterjesztése – mondta a kísérleti fázisban lévő eszközről Lemák Gábor, a Magyar Mobiltárca Szövetség főtitkára. Kifejtette, hogy a magyar felhasználók többsége elzárkózik az efféle szolgáltatásoktól, jelenleg a tranzakciók csak elenyésző hányada történik mobileszközökön.
A Mastercard marketing vezetője, Mondovics Péter is a mobileszközökben rejlő további lehetőségeket említette. A Mastercard februárban indította be Magyarországon a MasterPass szolgáltatását, amelyben részt vesznek a telekommunikációs cégek, az OTP és a Supershop is.
A Napi Gazdaság egy nemrég megjelent korábbi cikkében egy új, dynamic currency conversion (DCC) fizetési megoldást is bemutatott, amellyel a külföldiek tudnak saját bankszámlájukról vásárolni még akkor is, ha forintban vesznek valamit. Az eljárás hagyományos tranzakcióként indul, azonban a rendszer lekérdezi az aktuális árfolyamot és átváltja a vásárlás összegét a külföldi vevő saját pénznemére. A módszer egyik képviselője, a SIX Payment Service hazai részlegének számításai szerint havonta átlagosan 4,5 milliárd forintot költenek a külföldiek a magyar hálózatban, amellyel éves szinten 550 millió forintos átváltási nyereséghez jutnak a kereskedők.
Az NGM pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára, Balogh László a konferencián leszögezte, nem létezik olyan fizetési rendszer, amelynek nulla a költsége, viszont az optimálisra kell törekedni, mivel ha a készpénzforgalom 20 százalékkal csökkenne, az már önmagában évi 60 milliárd forint megtakarítást jelentene az államnak.
Az MNB pénzügyi infrastruktúrát felügyelő igazgatóságának az elnöke, Bartha Lajos pedig kifejtette, a bankok a tranzakciós illetéket teljes egészében áthárították a fogyasztókra, például az éves kártyadíjak megemelésével. Bartha ígérete szerint erre az MNB még szigorúbban figyel majd a jövőben.