A retail szektor növekvő válságáról cikkezik az angolszász sajtó, riasztó számokat közölnek – írja a keddi Világgazdaságban az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója. Tóth Balázs ismertette, a Central for Retail Research becslése szerint 2018-ra majdnem negyedével kevesebb kiskereskedelmi ingatlan lesz Angliában, a CoStar Group pedig azt állítja, hogy az amerikai vidéki bevásárlóközpontok 15 százaléka zár be a következő négy évben. Az ok mindkét esetben a dinamikusan növekvő online kereskedelem.
Ha az online árusításról esik szó, a legtöbben arra gondolnak, amikor valaki egy webáruházban vásárol, majd a kereskedő kiszállítja hozzá a terméket. Az e-kereskedelem jelentős része azonban nem ezt a modellt követi. Egyre népszerűbbek Európában a „click and collect”-vásárlások, amelyeknél a vevő az online leadott rendelés után az üzletben veszi át a terméket. A Tesco online forgalmának 70 százalékát teszik ki ez az Egyesült Királyságban – írja a szakember.
Miközben Nyugat-Európában 10 százalék az internetes vásárlások aránya, nálunk csupán 3 százalék, mintegy kétszázmilliárd forintos forgalommal, így a következő években jelentős változások nem várhatók. Az e-kereskedelemmel foglalkozó cégek a közép-kelet-európai régióban még csak tapogatóznak, és a termékpaletta is igen specifikus, zömében műszaki cikkek, illetve kisebb méretű, próbát nem igénylő termékek érhetők el az interneten.
Ami a bevásárlóközpontok jövőjét illeti, az Egyesült Államokban hosszú évek óta egyetlen építkezés sem indult, ugyanakkor Európában 50 százalékkal több, 11,9 millió négyzetméternyi bevásárlóközpont épült, mint 2012-ben. A legtöbb építkezés Törökországban és Oroszországban zajlik – tette hozzá a szakértő.
A kiskereskedelmi ingatlanok piacán kétségtelenül fontos változásokat generálnak az egyre szaporodó webáruházak, a legfontosabb, hogy a kereskedők alkalmazkodjanak az új kihívásokhoz. Nagyot nyerhetnek, ha az üzletükben egy átvevőhelyet is kialakítanak, és nyitnak a raktárpiac felé is. A Jones Lang Lasalle becslése szerint 2020-ig 25 millió négyzetméter új ipari-logisztikai ingatlanra lesz szükség – zárja elemzését Tóth Balázs.
