Vágujhelyi Ferenc: titokban a NAV is vásárol kasszákat

Vágujhelyi Ferenc: titokban a NAV is vásárol kasszákat
Adatbányászati módszerekkel könnyen megállapítható, ha valakinek nem reális a bevallott forgalma – nyilatkozta a NAV elnökhelyettese az onlinekassza.hu-nak adott interjújában. Vágujhelyi Ferenc arról is beszélt, milyen módon próbálták eddig kijátszani az onlinekassza-rendszert. Megtudhattuk, hogy a hatóság munkatársai 16 ezer célzott ellenőrzést végeztek, eddig 100 milliós értékben szabtak ki bírságot, tíz üzletet zárattak be. A vizsgált üzletek több mint tizedénél találtak valamilyen problémát. A rendszerbe mostanáig 350 millió blokk adatai kerültek be. Az is kiderült, mit lát a revizor még azelőtt, hogy belépne egy üzletbe.

Onlinekassza.hu: Nagyjából félúton járhat a kasszacsere folyamata, ha reálisak azok a prognózisok, amelyek szerint körülbelül 200 ezer pénztárgépet kell bekötni a hálózatba. Mik az eddigi tapasztalatok? Hány ellenőrzést végeztek, milyen eredménnyel?

Vágujhelyi Ferenc: Nemrég állt rendszerbe a százezredik online pénztárgép. Pontosan nem lehet tudni, hány kasszát fognak végül bekötni, hiszen ez nem egy statikus piac: állandóan alakulnak új, és szűnnek meg korábbi vállalkozások. Valószínűsíthető, hogy jóval többen váltottak ki regisztrációs kódot, mint ahány potenciális online pénztárgép-üzemeltető lesz összesen. Az év első négy hónapjában mintegy 16 ezer célzott ellenőrzést végeztünk. Fontos megjegyezni, hogy ez a szám nem tartalmazza azt, amikor a pénzügyőrök a komplex ellenőrzéseknél megvizsgálták a kasszákkal kapcsolatos teendők betartását is. A vizsgálatok során 1 752 alkalommal állapítottunk meg valamilyen hibát, vagy hiányt. Több mint 100 millió forint mulasztási bírságot szabtunk ki, és sajnos tíz üzletet be is kellett záratni a szabálytalanságok miatt.

OK: Milyen hibákkal, csalási kísérletekkel találkoztak?

VF: Az első időkben a hibák jellemzően tévedésből, tapasztalatlanságból adódtak. Sok felhasználó nem szokta meg az új kasszát, előfordult, hogy máshol volt rajta az összeadás és a szorzás funkció, mint korábban. Volt olyan eset, hogy valaki milliárdos értékű blokkot nyomtatott, mert összeadás helyett véletlenül összeszorozta a tételeket. Természetesen ilyenkor azonnal jelez a központban a rendszer, hiszen kirívó eseményt észlel. A kollégák segítő céllal felveszik a kapcsolatot a kereskedővel, és figyelmeztetik. Jellemzően, mire a revizor kimegy a helyszínre, már jegyzőkönyvben dokumentálják a hibát a kereskedők.

OK: Volt-e olyan tapasztalatuk, hogy valaki megpróbálta szétszedni, fizikailag manipulálni a működő online kasszát?

VF: Nem, erre még nem volt példa. Természetesen történtek kísérletek a bevételek eltitkolására, de a rendszerünket úgy építettük fel, hogy a beépített intelligencia a lehető legtöbb és legfinomabb elemzést elvégezze emberi beavatkozás nélkül is. Az adatbányászati módszerekkel nagyon könnyen megállapítható, ha valakinek nem reális a bevallott forgalma. Összehasonlítjuk az adott szociális térség hasonló profilú vállalkozásaival, és ha valaki jelentősen eltérő adatokat produkál, az számíthat helyszíni ellenőrzésre. Akár TEÁOR-kód szerint ki tudjuk mutatni, hogy azon a településen milyen bevétel várható egy bizonyos üzlettípus üzemeltetéséből. Azt is figyeljük, hogy egy bizonyos típus több gépe nem jelent-e folyamatosan kisebb bevételt, mint más gyártmányok, ez ugyanis felvetné a típusfüggő manipuláció lehetőségét.

OK: Ez nagyon hasznos információ, ha esetleg valaki cipőboltot szeretne nyitni Vas megyében, akkor megnézhetné, mire számíthat. Ezek az adatok hozzáférhetőek?

VF: Nem, ezeket az információkat nem adjuk ki senkinek, ugyanis ezt a törvény nem teszi lehetővé. Kizárólag az adóellenőrzéshez használjuk az adatokat.

OK: Úgy tűnik, az adóelkerülés egyetlen módja, ha a vállalkozó nem használja valós sűrűséggel a kasszát. Mit tesznek ez ellen?

VF: Hiába tudják, hogy nagy a lebukás veszélye, hiszen az adataik elemzése alapján lebukhatnak, mégis akad, aki megpróbálkozik azzal, hogy nem minden tételt üt be. A műszaki háttér mellett segít nekünk a kasszakezelés pszichológiája. Jellemző, hogy a pénztáros kellemetlenül érzi magát, ha semmit sem csinál a kasszával, mert akkor nyilvánvalóan látszik, hogy csalást követ el. Inkább piszkál valamit, hogy a vevő azt hihesse, eleget tesz kötelességeinek. Az online pénztárgéppel ezt már nem teheti, mert minden mozdulatot megjegyez. Volt rá példa, hogy egy benzinkútnál újságot vettem. A pénztáros nem adott blokkot, de valamit beütött a gépbe. Kifelé menet hallottam a jellegzetes hangot, amikor megszakítják a nyugtakészítést. Azok az adatok is bekerülnek a memóriába, amelyeket később nem nyomtatnak blokkra, hanem törölnek. Természetesen sztornózni nem bűn, előfordulhat jóhiszemű működtetés mellett is, hogy a vevőnél nincs elég pénz, nem jó a kártyája, vagy meggondolja magát. Az arányon van a hangsúly: erősen gyanús, ha minden második-harmadik tételt sztorníroznak.

Ráadásul ott villog a gépen egy kis LED, amely jelzi, ha a NAV éppen online adatot kér a kasszáról. Ez is sarkallja a kereskedőt, hogy ne hagyja sokáig „állni” a pénztárgépét.

Mellesleg az üzlettulajdonosnak is segít az online kassza, hogy megakadályozza az alkalmazott pénztárost abban, hogy „félretegyen” valamennyit. A csaló az államot „csak” az adókkal károsítja meg, a főnökétől azonban a teljes bevételt ellopja.

OK: Mára több mint 110 engedélyt adott ki a Magyar kereskedelmi Engedélyezési Hivatal. Okoz-e problémát az ellenőrzéskor, hogy ennyi típussal kell foglalkozni?

VF: Nem, ráadásul valójában nincs is ennyi kasszatípus a vállalkozásoknál. A tömegesen használt kiskasszák között legfeljebb 20 különböző típus van. Ne felejtsük el, hogy ha ugyanazzal a műszaki tartalommal bíró terméket engedélyeztetett más-más forgalmazó, akkor az annyi engedélyszámon szerepel, ahányan benyújtották a hivatalhoz. A PC-s rendszerek esetében is az a helyzet, hogy ha például egy nemzetközi forgalmazó több áruházláncnak is szállít kasszarendszert, akkor lánconként újra és újra kell engedélyeztetni, pedig ugyanaz a hardver, az alapszoftver és az AEE-egység is. A különbség abban van, hogy más-más vállalatirányítási, számviteli rendszerhez kapcsolódik a gép.

OK: Mi történik akkor, ha egy gyártó megkapja az MKEH engedélyét, majd ugyanabban a burkolatban, ugyanazzal a típusszámmal elkezd olyan kasszát piacra dobni, amely alkalmas a csalásra?

VF: Nem jó ötlet, és akkor finoman fogalmaztam. Egyrészt az adatbányászaton megbukna, hiszen azt is monitorozzuk, ha azonos körülmények között működő üzletekben, egy bizonyos típusú kasszát használók körében alacsonyabb a kimutatott bevétel. Ez azonnali vizsgálatot von maga után.

Nem beszélve arról, hogy a kasszák műszaki ellenőrzése nem ér véget azzal, hogy megkapják az engedélyt. A NAV is vásárol kasszákat, sokszor úgy, hogy a gyártók, forgalmazók nem is tudják, hogy mi vettük meg, fedővállalkozásokon keresztül is hozzájuthatunk.

A hackerlaborunkban alaposan átvizsgáljuk ezeket, megpróbáljuk feltörni. Ha azt tapasztaljuk, hogy nem felel meg az előírásoknak, akkor két dolog lehetséges. Értesítjük az MKEH-t, amely bekéri az etalonpéldányt és megvizsgálja. Ha abban találnak hibát, akkor az ő hatáskörük, hogy eldöntsék, kijavítható-e, vagy visszavonják az engedélyt. Ha az etalonpéldány jó, de később módosítottak rajta, akkor annak nagyon súlyos anyagi, büntetőjogi, szerzői jogi következményei lesznek. Ilyenkor a NAV jár el.

OK: Az online kasszák rendszere lehetővé teszi, hogy a revizor az üzlet közeléből, kézi számítógépen is figyelhesse a forgalmat. Mit lát az ellenőr a tabletjén?

VF: Gyakorlatilag mindent. Az összes blokk minden tételét megjelenítheti, ha akarja akár 100-200 méterre az ellenőrzött egységtől. Pont úgy, mintha a pénztáros mellett állna, és látná, mit csinál éppen. Szűrt adatokat is lekérdezhet, ha például csak a sztornózott számlákra vagy megszakított nyugtákra kíváncsi. Ha azt tapasztalja, hogy az üzletben nagy a forgalom, de alig jelennek meg adatok az online rendszerben, akkor azonnal felfedi magát és intézkedik.

A tablet azt is mutatja, hány kasszának kell üzemelnie az egységben. Ha több van, akkor a beütött összegek nyilván nem mindegyikből kerülnek a NAV szerverére. Ha kevesebb, akkor meg kell vizsgálni, miért nem üzemel valamelyik pénztárgép.

A tabletek mellesleg jeladóként is működnek, ennek révén a központunkban a művelet irányítója láthatja, merre tartózkodnak a revizorok, így hatékonyan összehangolhatja a munkájukat.

OK: Van-e gyenge pontja a rendszernek? Tartanak-e hackertámadástól?

VF: Hihetetlenül értékes információk halmozódnak itt fel nap mint nap, ezért nagy erőt fordítunk a védelemre. Egyrészt a fizikai védelemre, másrészt az informatikaira. Utóbbiról annyit, hogy a szervert a nyílt interneten keresztül nem lehet elérni, így megtámadni sem. A munkatársak kiválasztása, ellenőrzése is stratégiai kérdés, de ez nemcsak az informatikai szakterület hatásköre. Az óvatosság nálunk alapfeltétel, ezért mindenre fel kell készülnünk.

OK: Ha már szóba került ez a bizonyos központ, mit lehet tudni róla? Hol található, és milyen technikai paraméterek jellemzik.

VF: Nem is egy, hanem két központ működik párhuzamosan, éppen az említett biztonsági okok miatt. A központi szerver egy IBM típusú gép, a tárolási kapacitása 1 Petabyte, vagyis 1000 Terrabyte. A műveleti sebességére jellemző, hogy a legösszetettebb, legrészletesebb lekérdezést is végrehajtja maximum fél percen belül. Az onlinekassza rendszerből eddig 350 millió blokk adatai érkeztek be. Várható, hogy nem is lineárisan, hanem nagyobb mértékben fog bővülni az adatbázis, ahogy telik az idő, és ahogy egyre több pénztárgépet kötnek a hálózatba.

OK: Meddig tárolják az információkat?

VF: Általában egy év elteltével már nincs értelme megtartani egy bizonylat adatait. Az a filozófiánk ugyanakkor, hogy adatot nem dobunk ki, ezért időről időre lementjük a rendszerből a korábban keletkezett információkat.

OK: Úgy tudjuk, hogy a magyar online pénztárgéprendszer iránt komolyan érdeklődnek más országok pénzügyi hatóságai is. Tud konkrétumokat mondani?

VF: Nagyon sok szakmai érdeklődő van, hiszen bevallottan ez a világ legszigorúbb műszaki keretek között működő ilyen célú hálózata. Többen kíváncsiak a tapasztalatainkra, már Svédországból, Franciaországból, Törökországból, sőt Nyugat-Afrikából is jelentkeztek szakemberek.

 

Ezért csönget a kassza

A mechanikus pénztárgépek bevezetésekor, még a XIX. században egy amerikai bártulajdonos „meglepő” jelenséget vett észre. Ha ő maga állt a pultban, mindig nagyobb volt a bevétel, mint amikor az alkalmazottai kezelték a kasszát. Kitalálta, hogy számlálót szerel a gépbe, amely fordul egyet minden kasszanyitáskor. Ez eredménytelen maradt. Akkor jött a csengő. Az volt a szabály, hogy pénz csak csöngetés után kerülhet a kasszába. Ha nem hallották a hangot, akkor az egész kocsma népe tudta, hogy a pénztáros elteszi a bevételt. Ez már hatott, nem vállalták a szégyent, inkább betették a pénzt a gépbe.