Szükség van az egy év felkészülésre az online számlázással kapcsolatos adatbejelentésre

Szükség van az egy év felkészülésre az online számlázással kapcsolatos adatbejelentésre
Az online pénztárgépek az adócsalások elkerülésében elért sikerén felbuzdulva a jogalkotó régóta lebegteti a számlázó programok elektronikus bekötését a NAV-hoz.

A vállalkozásoknak érdemes már most erőforrásokat átcsoportosítani a számláikkal kapcsolatos valós idejű adatszolgáltatáshoz szükséges informatikai fejlesztésekre. A kormány április 29-i bejelentése szerint ugyanis csak 2018. július 1-jétől lesz kötelező az online adatszolgáltatás a számlázó programok esetében. „Ez ugyan egy év haladékot jelent az eredetileg elképzelt 2017 júliusi határidőhöz képest, de mivel bonyolult rendszereket kell összehangolni, a felkészülésre szükség is van egy évre.” – hívja fel a figyelmet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.

Egyelőre azonban a szükséges jogszabály-módosítás még nem történt meg, így az érintettek csak annyit tehetnek, hogy a közelgő feladatokra erőforrásokat csoportosítanak át, feladataik között tervezik, hogy 2017. július 1-jétől tesztelik a rendszert. Így egy évük lesz arra, hogy megismerjék, kérdéseket tegyenek fel a szakértőknek, észrevételezzék, és a szükséges belső fejlesztéseket elvégezzék és bevezessék.

Felmerül a kérdés, hogy miért van szükség belső fejlesztésekre, ha a rendszer valós időben szolgáltat adatot a számlákról? A számlázó programok ugyanis továbbra sem nyújtanak információt a befogadott és a kézzel kiállított számlákról, és a korrekciók, érvénytelenítések is gondot okozhatnak.

Az online pénztárgépek az adócsalások elkerülésében elért sikerén felbuzdulva a jogalkotó régóta lebegteti a számlázó programok elektronikus bekötését a NAV-hoz. A 2016-os nyári adócsomag a bevezetés határidejét 2017 júliusára tűzte ki. Ekkortól kellett volna a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok 100 ezer forint áfatartalmat elérő vagy meghaladó, számlázó programmal kibocsátott számláinak adattartalmát elektronikusan és valós időben jelenteni. A bejelentési kötelezettség a számlák módosítására vagy érvénytelenítésére is vonatkozott volna. Ezt a határidőt tolták ki egy évvel.

Az adatszolgáltatás részletei sajnos még nem ismertek, de minden bizonnyal a 2016. január 1-jével bevezetett adatexport információkra fognak épülni. Feltehetőleg valamilyen számlaregisztrációs rendszert kell elképzelni, amely a kiállított számlákat hitelesíti, és ellenőrző sorszámmal látja majd el.

A pontos szabályokat az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben állapítja majd meg. Ez határozza meg a számlázási funkcióval rendelkező programokkal szembeni követelményeket, a programokkal kiállított számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatási szabályokat és a számlázási funkcióval rendelkező szoftverek értékesítésére és használatára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségeket.

A valós idejű adatszolgáltatásnak azonban csak a már évek óta használt belföldi összesítő jelentések szigorításával együtt lesz áfacsalásokat megelőző értelme. A nagyobb áfatartalmú számlákat már 2013 óta tételesen be kellett jelenteni az adóhatóságnak az úgy nevezett belföldi összesítő jelentésben. Az áfabevallás részét képező nyilatkozatban partnerenként és számlánként kellett listázni a számla kiállítójának/illetve befogadójának nevét, adószámát, a számla sorszámát, a teljesítés időpontját, a számla nettó összegét és áfatartalmát. A bevezetéskor mindez csupán a 2 millió forintot meghaladó áfatartalmú befogadott és kiállított egyedi számlákat érintette, valamint azokat a befogadott számlákat, amelyek egyazon partnertől egyazon áfaszámítási perióduson belül összesen elérték ezt az értékhatárt. 2015. január 1-jétől az értékhatár 1 millió forintra csökkent. Az online számla-adatszolgáltatás bevezetésével pedig a belföldi összesítő jelentés értékhatára 100.000 forintra fog csökkenni, és már csak azokra a kimenő és befogadott számlákra fog vonatkozni, amelyek az online rendszerből kimaradtak. 

A belföldi összesítő jelentésnek köszönhetően az adatok már most is „összepárosíthatóak”voltak, azonban az adatok lefedettsége korántsem volt teljes. Meg lehetett állapítani, hogy csak olyan áfát vontak-e le (igényeltek vissza) az egyik oldalon, amelyet be is vallottak, mint fizetendő adót a másik oldalon. Az összevethetőség érdekében a vevő adószámát már most is minden olyan számlán fel kell tüntetni, amelynek áfatartalma eléri, vagy meghaladja a 100.000 forintot, de az 1 milliós értékhatár miatt természetesen a hatóságnak nem volt rálátása a teljes forgalomra, vagyis a belföldön bonyolított ügyleteknek csupán kb. 5%-át érintette, és az adatok csak utólag álltak rendelkezésre. Ezen javíthat immár a 2018. július 1-jétől bevezetésre kerülő a számlaszintű online adatszolgáltatás. 

A vállalkozások ugyan még nem tudnak konkrét lépéseket tenni a rendelet megismeréséig, de jó hír, hogy a feszített tempójú bevezetés helyett most 1 éves tesztidőszakra lesz lehetőségük. „Mivel még a legmodernebb számlázó programok is nehezen oldják meg a belföldi összesítő jelentéssel kapcsolatos adminisztrációt – különösen, ha számlakorrekciókról van szó – a számlázó programok és a jelentéskészítő rendszerek összehangolását, az automatizálást segítő informatikai fejlesztéseket a rendelet megjelenése után azonnal el kell kezdeni, ha a 2018 júliusi határidőre zökkenőmentesen át szeretnének állni.” – hangsúlyozta Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.

Fontos azonban tudni, hogy a tételes áfa-adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok – a jelenleg érvényes jogszabályi rendelkezésekkel ellentétben – 2018 júliusáig változatlanok maradnak. Így továbbra is csak a legalább 1 millió Ft áthárított adót tartalmazó számlákat kell a belföldi összesítő jelentésben szerepeltetni.