A magyar üzletláncoknál is leépül a munkaerő

A magyar üzletláncoknál is leépül a munkaerő
Bár a kiskereskedelmi szektort sújtó munkaerőhiány eddig főként a külföldi tulajdonú élelmiszerláncokat érintette, a szakmai szervezetek szerint már a nagy hazai szövetkezeti és franchise-hálózatok is szembesültek a problémával. 

 

A munkaerő-probléma már a hazai tulajdonú üzletláncoknál is megjelent, többen közülük még akár a hipermarketeknél is nagyobb bajba kerülhet a dolgozóhiány miatt – nyilatkozta Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke, aki szerint a nagy külföldi hálózatok többsége két számjegyű béremeléssel reagált az egyre nagyobb fokú munkaerőhiányra. Idén júliustól a Lidl 15 százalékos bérfejlesztést nyújtott minden fizikai dolgozójának, a Tesco átlagosan 11 százalékos, az Auchan és a Spar pedig 10-10 százalék körüli mértékben emelte alkalmazottai többségének fizetését. Hozzájuk képest a Coop, a CBA és a Reál csak szerényebb, 5 százalék körüli volumenben emelte a dolgozói kereseteket 2016-ban, a Coop hálózata konkrétan 5,4 százalékkal.

Mint ismeretes, hétről hétre, sőt napról napra súlyosabb a magyarországi munkaerőhiány. Szinte már minden magyar vállalat küzd vele. Magyarországon mintegy 50 ezer betöltésre váró álláshely volt az idei első negyedévben, egyes ágazatokban, illetve régiókban már komoly munkaerőhiány alakult ki. A betöltetlen állások száma a feldolgozóiparban volt a legmagasabb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett statisztikai tükör elemzése szerint. Az alkalmazotti létszámot tekintve második legnagyobb nemzetgazdasági ág, a kereskedelem és gépjárműjavítás 3800 embert tudott volna azonnal felvenni, itt egy százalék volt a betöltetlen álláshelyek aránya.

A versenyszféra üres álláshelyeinek mintegy fele Közép-Magyarországra koncentrálódott. Ezt az első negyedévben 4500 üres álláshelyével Közép-Dunántúl követte, ahol az üres álláshelyek aránya a régiók közül a legmagasabb (2,0 százalék) volt. Az összes álláshelyhez képest a legkevesebb betöltésre váró álláshely Dél-Alföldön volt, itt száz álláshelyre 1,2 üres álláshely jutott.

Az összes üres álláshely több mint egyharmada a legalább 1000 főt foglalkoztató nagyvállalatoknál várt betöltésre, és ebben a körben volt az üres álláshelyek aránya a legmagasabb (2,6 százalék). A kis- és közepes (5-249 fős) vállalkozásoknál az üres álláshelyek aránya az idei első negyedévében csak 1,3 százalék volt. Viszont a 250-999 fő közötti létszám-kategóriába tartozó vállalkozásoknál meghaladta a 2,0 százalékot - tartalmazza az összegzés.