A törvény értelmében a 100 milliárd forintnál nagyobb árbevételű láncoknak (így az Aldinak, az Auchannak, a Lidlnek, a Penny Marketnek, a Sparnak és a Tescónak) fel kell ajánlaniuk a lejárathoz közeledő élelmiszereiket az államnak. Ezt 48 órával a minőségmegőrzési határidő előtt kell megtenni, emellett a nagy láncok kiskereskedelmi adójának legfelső sávjában is változik a kulcs: eddig 2,5 százalék volt az adó, ez a jövőben 2,7 százalék lesz.
Az új szabályok nem vonatkoznának azokra az élelmiszerekre, amelyeket eleve 48 óránál rövidebb lejárati idővel gyártanak, azaz megmenekül például a pékáru. Az érintett üzleteknek élelmiszerhulladék-csökkentési tervet kell készíteniük, amit az élelmiszermentő központnak kell benyújtaniuk. Az első ilyen tervüket 2022. május 31-ig kell beterjeszteniük. Emellett ki kell nevezniük egy élelmiszermentési felelőst is. Az az élelmiszerlánc, amely nem készít tervet, vagy 2 százalékkal túllépi az élelmiszer-hulladék tervezett mértékét, bírsággal sújtható.
A kormánypárt azzal érvelt a törvénymódosítás mellett, hogy az élelmiszer-hulladék felelős az ember általi üvegházhatású gáz kibocsátásának nyolc százalékáért, és az EU-s törekvésekkel párhuzamosan az a cél, hogy az ételpazarlás 2030-ig a felére csökkenjen. Ugyanakkor felmerültek aggályok azzal kapcsolatban, hogy alkotmányos-e kötelezni a boltokat, hogy a lejáró termékeiket ingyen odaadják az államnak. A gyakorlat emellett azt mutatta, hogy a cégek eddig sem dobtak ki tömegesen élelmiszert, eddig is hasznosították, csak ezt elsősorban a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, és más karitatív szervezetek segítségével.
Forrás: MTI/Telex
Illusztráció: flickr