Vámos György személyes véleménye szerint célszerű lett volna elkezdeni októbertől az élelmiszerárstop fokozatos kivezetését. A szakmai szervezetek számos javaslatot meg is fogalmaztak a döntéshozóknak, de a kormány nyilvánvalóan a vásárlókat helyezte előtérbe – fogalmazott a Népszavának. Úgy véli: nehéz a kormány helyzete, mert az árstop bevezetése óta – a háború, az energiaár-robbanás és az aszály következményeként – olyan drasztikus inflációs nyomás alakult ki, amelyet az árstop indításakor nem lehetett előre látni. A beszerzési árak – az élelmiszeripar átadási árai – a fogyasztói áraknál is gyorsabban emelkednek. E téren a drágulási ütem júliusban 40 százalék felett járt, miközben a bolti ár augusztusban lépte át a 30 százalékos növekedési küszöböt. Márpedig a kereskedelmi cégek legnagyobb költsége a beszerzés, erre rakódik rá az árstopból fakadó veszteség, majd most a rezsiárak drasztikus drágulása – magyarázta.
Az élelmiszerárstoppal azonban nem csak ez a probléma. A választási kampány hevében bevezetett intézkedés óta több üzlet is limitálta az árstopos termékekből vásárolható mennyiséget, mégis egyre több helyen fordul elő hiány ezekből. A lap tapasztalatai alapján a nyáron több Balaton-környéki diszkontban sem lehetett cukrot kapni, újabban pedig a 2,8 százalékos UHT-tej hiányára panaszkodnak a vásárlók. A kormányhivatalok folyamatosan ellenőrzik e téren is a kereskedőket. Azt is vizsgálják: tartanak-e készleten az árstopos termékekből annyit, mint tavaly az egyes naptári napok éves átlagában. A Lidlt és a Tescót is megbírságolták már, mert a fogyasztóvédelem szerint egyes üzleteikben nem feleltek meg ennek az előírásnak. A még tavasszal történt esetekről a vg.hu számolt be nemrég; a portál szerint a Tesco súlyos beszállítói problémákkal indokolta a hiányt. Az étolaj, a cukor, illetve egyre több termék tekintetében a beszállítói kiszolgálási szint kritikus, így egyre többször hiába rendelnek, nem érkezik be a központi raktárba az elvárt mennyiség. Emiatt az áruházaikba nem tudják a tervezett mennyiséget szállítani, és ez vezetett ahhoz, hogy a kérdéses ellenőrzés során a hatóság üres polcokat talált – érvelt az áruházlánc.
Vámos György szerint a fentiek kiragadott példák, a szabálysértések száma a fogyasztóvédelmi eljárások teljes számát nézve csekély. Cukorellátási problémák ugyanakkor vannak, és egy időben az étolajjal kapcsolatban is voltak fennakadások. Sőt, ilyen eseti hiányok a jövőben is lesznek – jelezte. Ennek részben az az oka, hogy az élelmiszer-feldolgozók nem tudnak mindig időben szállítani, mert ők sem tudnak például alapanyagot beszerezni. Az árstopos termékek iránt ráadásul a kereslet is megnőtt, így könnyen lehet, hogy a vásárló azért lát időnként üres polcokat, mert az aznapi készlet már elfogyott. De ezért nem a gyártók vagy a kereskedők a hibásak, minden kereskedő az előírások betartására törekszik – hangsúlyozta a főtitkár. Hozzátette: ezért is kérte az OKSZ a kormányt, hogy ha igazolható, hogy a gyártó nem tudott szállítani, ne büntessék meg a kereskedőt. Vámos György arra is felhívta a figyelmet, hogy az árstop bevezetése egy torz árazási szerkezetet alakított ki az élelmiszer-kiskereskedelemben. Több, az adott kategórián belül magasabb minőséget képviselő termék most sokkal olcsóbb lett, mint az alacsonyabb minőségű. A 2,8 százalékos UHT-tej például sokkal kevesebbe kerül, mint a korábban rendre olcsóbban árult 1,5 százalékos UHT-tej. Torzultak az árak a csirke- és a sertéshús piacán is. Emiatt pedig a fogyasztás szerkezete is megváltozik, amihez a termelői piac sem tud adottságai és lehetőségei miatt alkalmazkodni – magyarázta.
Felgyorsulhatnak az üzletbezárások
Visszatérő kritika, hogy az élelmiszerárstop infláció-visszafogó hatása legalábbis megkérdőjelezhető, hiszen a kereskedők a hatósági áras termékeken elszenvedett veszteségeiket visszahozhatják más termékeik árában. Vámos György ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta: a vásárlók árérzékenysége miatt ezt nem lehet automatikusan megtenni. Vannak üzletek, amelyek megpróbálnak máshol emelni, de a vásárlók ma már mindennek megnézik az árát, az élelmiszer-fogyasztás pedig – mennyiségét tekintve – csökken. A fogyasztói árakat a beszerzési árak és a rezsiköltségek növekedése miatt is emelni kellene, de mindezzel az árstop veszteségeivel együtt is óvatosan kell bánni – mondta. A kisboltok mozgástere a legkisebb, hiszen ők eleve drágábban tudják kínálni termékeiket, mert teljesen másként működnek, mint a nagy áruházak. Vámos György szerint a fenti problémák miatt valószínűleg felgyorsulnak az üzletbezárások, ami elsősorban a kisebb boltokat érinti majd. Leszögezte: a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete által felvetett vasárnapi boltzár nincs jelenleg napirenden, de enélkül is több példa van arra, hogy egy áruház átalakította a nyitvatartási rendjét.
Forrás: Népszava
Illusztráció: Wikimedia Commons
