A 21-25%-os árcsökkentés a saját márkás Pilos 250 grammos Edami darabolt sajtot, az 1 kilogrammos kiszerelésű Pilos trappista sajtot, a 700 grammos Pilos trappista sajtot és a laktózmentes 700 grammos kiszerelésű Pilos trappista sajtot is érinti. A kommunikációs vezető arra is emlékeztetett, hogy a vállalat január elejétől már csaknem 200 termék árát csökkentette tartósan, a célja pedig, hogy a jövőben további árcsökkenést, kedvezményeket tudjon biztosítani a vásárlóinak minél több termékkategóriában.
Miért csökkenti az árakat a Lidl?
A trappista árának mérséklése a hónap elejére nyúlik vissza. Március 1-én az Aldi Magyarország bejelentette, hogy terméktől függően 20–23 százalékkal alacsonyabb áron kínálja a magyar beszerzésű trappista sajtjait. Hamar kiderült, hogy nemcsak az Aldi járt el így, hanem a CBA is, csak ők nem verték nagydobra. Fodor Attila, a cég kommunikációs igazgatója arról tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy ők is 20 százalékot meghaladó mértékű árcsökkentést hajtottak végre a trappista sajtoknál március 1-től. Ezek után borítékolható volt, hogy a Lidl Magyarország sem marad ki a sorból, és beszáll az árcsökkentésbe. Ez most meg is történt.
A teljes képhez azért hozzátartozik, hogy a hivatalos statisztika szerint brutális drágulás ment végbe a trappistánál. Amíg ugyanis a gyártói márkás trappista sajt kilogrammonkénti ára 2021 októberének végén 2000 forint környékén alakult, addig ugyanez 2023 januárjára elérte az 5500 forintos szintet. A saját márkás trappista kilója éves bázison 2100 forintról a kétszeresére, 4200 forintos szintre drágult. Tehát bőven van miből csökkenteni az árakat.
Mi állhat a háttérben?
Nem ez az első nagy árcsökkentési hullám, az előző már februárban végigsöpört a magyar kiskereskedelmen. Akkor a vaj árát vágta vissza 20-25 százalékkal a piaci szereplők nagy része, az Aldi, a Lidl, a CBA és a Penny. A lépés egyértelműen annak szólt, hogy a kiskereskedelmi forgalom drámaian beszakadt: az áremelkedés miatt a vásárlók visszafogták költekezésüket, ez egyértelműen meglátszott az értékesítés volumenén. Ez nagyon fontos eleme a folyamatnak, ugyanis ez a helyzet sem a gyártói, sem a kereskedői oldalnak nem jó. A felek közötti konszenzus pedig meg is hozta a fogyasztói árak lefaragását, ezt látjuk most már második hónapja Magyarországon.
Ugyanakkor azt is látni kell, hogy nem szimplán arról van szó, hogy a valóban brutális kiskereskedelmi árverseny miatt a boltok maguktól lejjebb viszik az árszintet, hanem a beszállítók engedtek általánosan az átadói árakból. Vagyis annyi történt, hogy ezt az árcsökkenést nem tartják maguknál a boltok, hanem „átengedik” a fogyasztóknak. Ezzel persze végeredményben valóban mérséklődtek a polci árak, ami különösen üdvözlendő a lassan másfél éve tartó drágulási folyamatot elnézve. De voltaképpen nem az történik, hogy a boltok lemondanának a hasznukról, pusztán olcsóbban jutnak most hozzá az adott termékekhez.
Mely termék ára zuhanhat legközelebb?
A trappista sajttal nincs vége az árháborúnak. A következő árcsökkentett termék már fel is tűnt a színen, ez pedig a száraztészta. A trendet ugyancsak Fodor Attila hirdette meg nemrég a Világgazdaságnak nyilatkozva. Azt közölte, hogy néhány napon belül a CBA és a Príma üzleteiben csökkenni fog a száraztészta ára, az árcsökkentés mértéke 5 százalék körüli lesz. A boltlánc kommunikációs igazgatója ezt azzal magyarázta, hogy a legnagyobb magyar beszállító, a Gyermelyi ezen a héten ugyanekkora arányban mérsékelte a száraztészta átadói árát. Ezt az árelőnyt adja át teljes egészében a CBA a vásárlóknak.
Arra lehet számítani, hogy mivel a Gyermelyi a hazai tésztapiac vezető szereplője, a többi termék árazása is követi a csökkenést, és a beszállítók rövid időn belül a többi boltban is leviszik az áraikat. Ezt az árelőnyt a kereskedők szinte biztosan továbbadják a fogyasztóknak, hiszen ellenkező esetben kiesnének az árversenyből. Vagyis ha a többi bolt nem akar veszíteni az árháborúban, rövid időn belül követi a változást, és mindenhol olcsóbb lehet a tészta.
Forrás: Világgazdaság
Illusztráció: PxHere