2021-ben az egy főre jutó átlagos vásárlóerő Európában 15 055 euró. A 42 vizsgált ország között azonban jelentős különbségek vannak a rendelkezésre álló nettó jövedelem tekintetében: Liechtenstein, Svájc és Luxemburg messze az élen jár, míg Koszovóban, Moldovában és Ukrajnában a legalacsonyabb a vásárlóerő. A liechtensteini lakosoknak például több, mint 34-szer annyi pénz áll rendelkezésükre költésre és megtakarításra, mint az ukránoknak. Ez derül ki a "GfK Vásárlóerő Európa 2021" című tanulmányból, amely már elérhető.
Az európaiak 2021-ben összesen mintegy 10 200 milliárd eurót költhetnek majd élelmiszerre, lakhatásra, szolgáltatásokra, energiaköltségekre, magánnyugdíjra, biztosításra, nyaralásra, mobilitásra vagy más kiadásokra. Ez egy főre vetítve átlagosan 15 055 euró vásárlóerőnek felel meg. Ez azt jelenti, hogy az egy főre jutó vásárlóerő 2021-ben nominálisan 1,9 százalékos mérsékelt növekedést fog elérni. Az azonban, hogy a fogyasztók végül mennyit tudnak elkölteni és megtakarítani, országonként nagyon eltérő.
Az Egyesült Királyság bekerült a Top 10-be
Liechtensteinben, amely a korábbi évekhez hasonlóan messze az összes többi országot megelőzve vezeti a vásárlóerő rangsort, az egy főre jutó vásárlóerő 64 629 euró. Ezzel Liechtenstein majdnem 4,3-szorosan felülmúlja az európai átlagot. A vásárlóerő rangsor első három helyezettje között - az előző évhez hasonlóan - Svájc és Luxemburg is szerepel. Míg a svájciak fejenként 40 739 euróval rendelkeznek, ami valamivel több mint 2,7-szerese az átlagos európaiak vásárlóerejének, addig a luxemburgiak egy főre jutó vásárlóereje 35 096 euró. Ez több mint 2,3-szorosa az európai átlagnak
A top 10-ben szereplő többi ország egy főre jutó vásárlóereje is nagyon magas, legalább 55 százalékkal az európai átlag felett van. A top 10-ben idén újdonságként az Egyesült Királyság is helyet kapott, amely a tizedik helyen áll 23 438 euróval fejenként. Összességében a 42 vizsgált országból 16 az európai átlag felett van.
Ezzel szemben 26 olyan ország van, ahol az egy főre jutó vásárlóerő az átlag alatt van - köztük Spanyolország, 14 709 euróval. Ukrajna a sereghajtó: a tanulmányban szereplő legalacsonyabb vásárlóerővel rendelkező országban az emberek egy főre vetítve mindössze 1892 euróval rendelkeznek, ami kevesebb, mint 13 százaléka az európai átlagnak. Filip Vojtech, a GfK globális geomarketing szakértője kifejtette: "Miután a vásárlóerő tavaly a Koronavírus- járvány miatt stagnált, idén az emberek legalább részben kompenzálni tudják a növekvő inflációt a nominális vásárlóerő növekedésével. Így az európaiaknak 2021-ben ismét több pénzük lesz a fogyasztói kiadásokra, szolgáltatásokra, nyaralásra és sok másra.
A vásárlóerő alakulása azonban nem minden európai országban egyforma: míg az Egyesült Királyság - szintén az erősödő fontnak köszönhetően - két helyet lépett előre a vásárlóerő rangsorában, addig a szomszédos Írország három helyet csúszott vissza. És az országokon belül is történtek változások - például Franciaországban, ahol a vásárlóerő-szakadék egyre nő."
Magyarország: a vásárlóerő a főváros környékén és az osztrák határ mentén a legmagasabb
Magyarországon az egy főre jutó átlagos vásárlóerő 7643 euró, ami az európai átlag vásárlóerő 51 százalékának felel meg. Ezzel Magyarország idén is a 30. helyen áll az országok rangsorában.
A 19 magyarországi megyét és Budapestet vizsgálva kiderül, hogy a legmagasabb vásárlóerővel rendelkező térségek ismét meg tudták védeni helyüket a rangsorban. A fővárosi továbbra is egyértelmű fölénnyel az első helyen áll: az itt élőknek egy főre vetítve 9722 euró áll rendelkezésükre. Ez azt jelenti, hogy a budapesti lakosok költési potenciálja valamivel több mint 27 százalékkal meghaladja az országos átlagot, de közel 35 százalékkal elmarad az európai átlagtól.
Az előző évhez képest nem változott az átlagon felüli vásárlóerővel rendelkező megyék száma sem: a 20 megyéből mindössze ötben áll az emberek rendelkezésére több pénz, mint az országos átlag. Földrajzilag mindannyian a főváros környékén, valamint az osztrák határ felé helyezkednek el. Másrészt 15 megyében - az összes magyarországi megye háromnegyedében - az átlag alatti a vásárlóerő. Az utolsó helyen Szabolcs-Szatmár-Bereg megye áll, ahol az egy főre jutó vásárlóerő 5944 euró. Ez alig 78 százaléka az országos átlagnak, és kevesebb mint 40 százaléka az európai átlagnak. „Hazánkban a vásárlóerő az előző évhez képest (6871 euró) 11 százalékos növekedést mutat, amely egy jelentős visszapattanást jelent a tavalyi vásárlóerő-csökkenéshez képest” – nyilatkozta Kui János, a GfK geomarketing magyarországi szakértője.
Az 5000 főnél nagyobb települések rangsora (Budapest nélkül), az egy főre jutó vásárlóerő országos átlaghoz viszonyított aránya (vásárlóerő index) alapján, 2021. Forrás: GfK Vásárlóerő.
2021-es (és 2020-as) helyezés; Település; Vásárlóerő index
1. (1.) Üröm 160,0
2. (3.) Paks 150,2
3. (4.) Nagykovácsi 150,1
4. (2.) Budaörs 148,1
5. (5.) Solymár 143,1
6. (7.) Diósd 140,4
7. (6.) Szentendre 135,9
8. (8.) Törökbálint 130,5
9. (10.) Dunakeszi 127,4
10. (12.) Győrújbarát 127,3
Az első tíz leggazdagabb település listáját idén is Üröm vezeti, és történt néhány változás a rangsorban: Paks immár a második helyezett, Nagykovácsi javított egy helyezést, mindezt Budaörs rovására, amely így idén a negyedik. Dunakeszi szépített egy pozíciót, illetve Győrújbarát visszatért az első tízbe.
Forrás: Store Insider/GfK
Illusztráció: pixnio