Kiszorulnak a hazai boltosok az e-kereskedelemből

A magyar online kereskedelmet egyre inkább befolyásolják, formálják a már magyarként viselkedő, helyi igényeket értő, de valójában külföldi, határon túlról működő kereskedők – derül ki a GKID és a Mastercard közös kutatásából, aminek részleteit a Növekedés.hu portál is ismertette.

A járvány alatt, ahogy a lakosság bezárkózott, az egekbe nőtt a webáruházak népszerűsége. Számítani lehetett rá, hogy miután a Covidot magunk mögött hagyjuk, lesz némi visszarendeződés. Erre pedig a jelek szerint tavaly sor is került. Az emberek olyan sok időt töltöttek az újranyílt üzletekben, hogy 2022-ben a teljes kiskereskedelem gyorsabb ütemben nőtt, mint az e-kereskedelmi szektor – derült ki a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép kutatásának idei első, tavaszi fordulójából, amely arra is rámutatott: tavaly egy kihívásokkal teli évben is 9,9 százalékos éves növekedést produkált az online kiskereskedelem, amelynek a forgalma elérte az 1323 milliárd forintot. Így más európai országokkal ellentétben Magyarország még így is pozitív növekedési pályán tudott maradni.

Az e-kereskedelmet immár 10 éve kutató GKID a Mastercard-dal karöltve 2023-ban indította útjára „Digitális Kereskedelmi Körkép” néven Magyarország egyik legátfogóbb e-kereskedelmi kutatását, melynek részeként a felek három fordulóban vizsgálják a teljes digitális kereskedelmi ökoszisztémát. Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója a kutatás kapcsán hangsúlyozta: az elmúlt évek intenzív kereskedői versenyében jelentősen javult a vásárlói élmény és az általános szolgáltatási színvonal. Ennek is köszönhető, hogy a magyar vásárlók egyre gyakrabban vásárolnak online. „Fogyasztói oldalról mára alapelvárás a mentett kártyás fizetés biztosítása, amely egyre több kereskedőnél érhető el hazánkban. Ez a megoldás végső soron az ügyfélélmény mellett fontos biztonsági és lojalitás-építő tényezővé vált az értékesítési folyamatokban – mondta el a szakember.

Bár Magyarországot sokszor egy tízmilliós országként emlegetjük, a netes vásárlók köre ennél jóval szűkebb: hazánkban mintegy 5,1 millió fő vásárol online. Közülük 3,9 millióan termékeket is vesznek, azaz ők jelentik a webáruházak vásárlói bázisát. Ahogy az várható volt a készpénz szerepe a netes vásárlásoknál folyamatosan csökken. A Mastercard és a GKID kutatása alapján Magyarországon az online rendelések 63 százaléka már elektronikus fizetéssel kerül kiegyenlítésre. A bankkártyás utánvét szerepe a pandémia alatt látványosan megugrott. „Bár a magyar e-kereskedelemben továbbra is dominál az utánvétes fizetés, 2022-ben már minden második átvételkor fizetett rendelés elektronikus tranzakcióval zárult, és az arány 2023-ban tovább erősödik” – foglalta össze a fizetési szokások átalakulását Szetnics László, a Mastercard digitális szolgáltatásokért és termékekért felelős regionális vezetője.

„A fizetési megoldások elsődleges terelője, formálója a kereskedő, ezért a webáruházak edukálása kulcsfontosságú. Az elmúlt években sokat tettünk azért, hogy az olyan megoldásokat, mint a mentett kártyás fizetés, megismertessük az érintettekkel. Hiszen az, hogy a vásárló pár kattintással, néhány másodperc alatt, az adatai begépelése nélkül tud fizetni, nem csak az ügyfélélményt javítják, de a lojalitást is erősítik, ez pedig egy win-win helyzet minden fél számára. Jelenleg már 5 webáruházból 4 lehetővé teszi, hogy online fizessük ki vásárlásunk ellenértékét. Az online fizetési kedvhez azonban több tényező együttállására van szükség, melyből a kereskedőbe vetett bizalom, a termék ára, valamint a weboldal minősége is előkelő helyen van” – mondta el a szakember.

Az idézett kutatás arra is felhívta a figyelmet, hogy a tavalyi év második felében érezhetően megnőtt az alacsonyabb árfekvésű, helyettesítő termékek iránti kereslet, ezzel párhuzamosan jelentősen apadt az árban,minőségben középkategóriás termékek vásárlása, miközben az online kereskedelemben korábban is jelentős arányt képviselő prémium igények továbbra se tűntek el.

Nemzetközi fölény

Amikor megkérdeztek a hazai vásárlókat, hogy mikor tekintik úgy, hogy egy webáruház magyarnak számít, akkor a leggyakrabban a következő szempontok merültek fel: ha van magyar telephelye, üzlete a kereskedőnek; ha van magyar nyelvű ügyfélszolgálata; ha az árak forintban vannak feltüntetve; ha az ÁSZF magyarul elérhető; ha van személyes vagy átadóponti átvételi lehetőség

A tanulság az, hogy itthon egy külföldi kereskedő is könnyedén helyinek tűnhet a vásárlók szemében. Míg néhány éve a belföldi működésű áruházak rendelkeztek helyismeretből és kiszolgálási gyorsaságból fakadó üzleti előnyökkel, addig az elmúlt 1-2 évben ez a különbség gyakorlatilag megszűnt. A felgyorsult csomaglogisztikának köszönhetően már egy nyugat-európai raktárból induló megrendelés is másnap a magyar vásárlónál lehet.

A Digitális Kereskedelmi Körkép egyik figyelemre méltó megállapítása, hogy a 2022-es évre mért 9,9 százalékos online kereskedelmi növekedés csak a hazai operációval rendelkező webáruházak forgalmát és rendelési számát figyelembe véve csökkenés lett volna. A magyar e-kereskedelmet tehát egyre inkább uralják a „magyarnak látszó”, de külföldi szereplők, ez pedig komoly kihívást jelent a helyi, Magyarországon működő cégek számára.

Forrás: Növekedés.hu

Illusztráció: Wallpaperflare.com