Beavatkozás és kockázat
A forint jellemzően rosszul reagál az erőteljesebb kormányzati beavatkozásokra, ennek oka az általános befektetői félelem attól, hogy túlságosan sokáig megy az állam a piaci folyamatok befolyásolásában. Az azonnali reakció a forint részéről éppen ezért is gyengülés volt például a különadók bejelentésekor is – annak ellenére, hogy azok elősegítik a költségvetés stabilitását. Így valószínűbb, hogy néhány napos távon inkább gyengülő hatást okozhat a hosszabbítás.
Ezen kívül kockázati tényező lehet az, hogy a piaci szereplők már az árstop utána világra is gondolhatnak. Ha ugyanis hirtelen kerülnek elengedésre az intézkedések, az jelentős megugrást okozna az amúgy is 20 éve nem látott mértékű inflációban. Van tehát egy bizonytalansági tényező az árstopok kapcsán, ráadásul időről időre felmerül, hogy az érintett cikkekből lesz-e elengedő mennyiségű, megoldható-e egyáltalán az energiabiztonság fenntartása például a benzinárstop mellett.
Lehetnek pozitív hatások
Nem biztos viszont, hogy a fenti hatások összességében erősebbek lesznek az árstopok forintra gyakorolt, közvetett pozitív tényezőinél. Az intézkedéseknek ugyanis egyértelműen az a célja, hogy csökkentsék az inflációt, és ezt meg is teszik összességében, bár nehéz pontos számot mondani arra vonatkozóan, hogy milyen mértékben (a kormány szerint mindenesetre ma már 6 százalékkal alacsonyabb az infláció az árstopok következményeként - a szerk.). Az inflációs nyomás pedig a legjelentősebb oka annak, hogy már 400 forint körüli összeget kell adnunk egyetlen euróért a devizapiacon.
Ilyen szempontból tehát forintot erősítő hatásról is beszélhetünk, hiszen ha még néhány százalékkal magasabb árszínvonal-emelkedést mutatnának az inflációs adatok, az természetesen még kevésbé lenne jó a magyar fizetőeszköz szempontjából. Szétválasztani ezt más tényezőktől persze nem lehetséges, de az bizonyos, hogy nem csupán negatív reakciók társulhatnak az intézkedésekhez, ami a forint árfolyamát illeti.
Forrás: Tőzsdefórum
Illusztráció: pixabay