Meredeken lassult a kiskereskedelem csaknem minden szegmense

A várakozásoktól elmaradva a nyers adat szerint 4,1%-kal, naptárhatástól megtisztítva 4,5%-kal bővült a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest, meredeken lassulva az elmúlt hónapokban mért , bőven két számjegyű növekedésekhez képest, míg az árbevétel a magas infláció miatt 18%-kal 1429,5 milliárd forintra ugrott – tudatta a Magyar Bankholding friss elemzése nyomán a Trade magazin portál.

A kiskereskedelmi forgalom jelentős lassulását az szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj és a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása mellett az érdemben emelkedő infláció okozhatta, emellett a külföldiek kedvezményes áron való tankolásának megszűnése is hozzájárulhatott. Enyhén csökkent az élelmiszerüzletek forgalma is, amit a vendéglátás folytatódó helyreállása okozhatott, így kiskereskedelmi élelmiszer-vásárlások helyett a háztartások többet költhettek a vendéglátásban.    

A food és a non-food egyaránt csökkent

Az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 0,3%-kal csökkent, a nem élelmiszerkiskereskedelmi üzletekben 2,5%-kal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 23,6%-kal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene, ez utóbbiban szerepet játszott a tavalyi második/harmadik járványhullám ellen hozott korlátozó intézkedések miatti alacsony bázis, illetve a tavalyihoz képest élénkülő tranzitforgalom is. Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 13,2%-kal, a textil-, ruházati- és lábbeliüzletekben 4%-kal, a gyógyszer-, gyógyászati termék- és illatszerüzletekben 8,6%-kal, a könyv-, számítástechnika- és egyéb iparcikküzletekben 4,3%-kal nőtt.

A forgalom volumene 3,1%-kal csökkent az iparcikkjellegű vegyes üzletekben, valamint 4,3%-kal a bútor- és műszakicikk-üzletekben. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,3%-kal részesedő csomagküldő- és internetes kiskereskedelem volumene 5,9%-kal nőtt.

A kiskereskedelmi forgalom 23,7%-kal bővült a 2020. áprilisi mélyponthoz képest, míg 4,4%-kal haladja meg a járvány előtti szintet. A kiskereskedelmi forgalom összességében a tavaly őszi hónapokban érte el a pandémia előtti szintet. A 2015-ös év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 37,3%-kal, 2010-hez pedig képest 51%-kal emelkedett.     

Bérnövekedés vs infláció

A forgalom növekedését a fokozatos nyitás után támogatta a munkaerőpiac teljes helyreállása (a tavalyi év közepétől a rendszerváltás óta a legmagasabb szintre ugrott a foglalkoztatottak száma, noha a járvány előttihez képest más szerkezetben), valamint a munkaerőhiány, valamint a minimálbérek és bérminimum 20%-os emelése miatt továbbra is dinamikus bérnövekedés. Utóbbi hatását ugyanakkor a meglóduló infláció tompítja.

Tavaly 3,5%-kal bővült a kiskereskedelmi forgalom, idén azonban a tavalyi év elején látott alacsony bázis, a gyermeket nevelők szja-visszatérítése, a 13. havi nyugdíj, valamint a rendőri, hivatásos állomány számára kifizetett féléves bónusz hatására (ezekkel összességében mintegy 1200 milliárd forint többletjövedelem került a háztartásokhoz), valamint a közel 20%-os minimálbér- és bérminimum-emelés, illetve az egyes ágazatokban (egészségügyi-, szociális-, bölcsődei- és kulturális dolgozók) végbement, szintén mintegy 20%-os béremelés hatására 7,5-8% körüli növekedésre számíthatunk.

Csökkent az újautó-regisztrációk száma is

A vásárlásokat tovább hátráltatja az egyes cikkeket érintő alkatrészhiány, különösen a gépjármű-értékesítések és egyes műszaki, számítástechnikai cikkek esetében. Az első hét hónapban 11,9%-kal csökkent az újautó-regisztrációk száma, noha a szalonok beszámolói szerint érdemben nőttek a rendelések.

A következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, az egyes háztartások esetén meredeken megugró rezsiköltségek, az előbbiek miatt az év utolsó hónapjaiban várhatóan csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom lassulása. Ezt némileg ellensúlyozhatja külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalásának folytatódása, mivel a külföldi vendégek száma is fokozatosan élénkül, amit a nagy rendezvények ismételt megtartása is támogat. Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7%-át a külföldi vásárlók és a bevásárlóturizmus adták, a külföldiek visszatérése további lendületet adhat, azonban feltehetően fokozatosan valósulhat meg, mivel a távol-keleti országokból még nem várható a turizmus megjelenése, az orosz vendégek pedig tartósabban hiányozhatnak. A határmenti forgalmat fellendítette a gyenge forint, az üzemanyagárak és egyes élelmiszerek árainak hazai befagyasztása is.

Forrás: Trade magazin/Magyar Bankholding

Illusztráció: PublicDomainPictures.net