Komolyabb bírság vár a webáruházakra

Komolyabb bírság vár a webáruházakra
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alaposan megemelné a szabálytalan webáruházakra kiszabható bírságokat. A szegmens évente 30-40 százalék körül bővül, 10 év alatt forgalma megtízszereződött, így a bírságbevételek is arányosan növekednek – írja a Világgazdaság.

 

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jelenlegi szabályozása szerint a legkisebb kiszabható bírságösszeg 15 ezer forint, míg a legmagasabbra kétféle szabály vonatkozik; nem haladhatja meg a vállalkozás bevételének 5 százalékát, a kis- és középvállalkozások esetében pedig az 500 ezer forintot. Ez mehet fel egészen 2 millió forintig, ha a cég gyakorlata veszélyezteti a vásárlók egészségét vagy biztonságát.

A jövőben a tervezet szerint a kkv-k bírságminimuma felmenne 200 ezerre, a felső határ pedig kétmillióra, míg a súlyosabb esetek 5 milliót fizetnének. A nagyvállalkozások esetében maradna a jelenlegi, egyébként az eleve nagyobb bírság, körükben a felső határ 500 millió forint, de a súlyosan vétkezőkre már 2 milliárd is kiszabható.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a tervezetről azt mondta, nincs értelme az alsó határ megemelésének, mivel a hatóság jelen pillanatban is a hiba mértékével arányosan magas büntetést szabhat ki, ha akar. Ráadásul az új szabályozás furcsa aránytalanságot is bevezetne, hiszen ez alapján egy e-kereskedelmi kisvállalkozás másodszori kihágás esetén minimum 200 ezer forint bírságot lenne kénytelen fizetni, miközben a hozzá képest óriási Media Markt az üzleteiben elkövetett fogyasztóvédelmi szabályszegés miatt csak 15 ezret. 

Az NFM tervezetének indoklása szerint a bírságösszegek emelésével szeretnék elérni, hogy a gyorsan bővülő e-kereskedelemben jogkövető magatartásra buzdítsák a szereplőket, amelyek többsége kkv, ezért első esetben nem is bírságolható. A fogyasztóvédelmi ellenőrzések viszont azt mutatják, hogy az ellenőrzött cégek 80 százalékánál találnak hibát, az utóellenőrzéseknél pedig 54 százalék körüli a kifogásolási arány.

Vámos György szerint azonban ez a megközelítés torz képet fest a webáruházakról, hiszen nem tesz különbséget kis adminisztratív hibák és az olyan komoly vétségek között, mint pl. ha a vásárló nem élhet a 14 napos elállás jogával. Az ellenőrzöttek negyede például azon bukott el, hogy nem tüntették fel külön a szerződéskötés lehetséges nyelvét, még akkor is, ha az csak magyar.