Tíz-tizenötezer ember elbocsátásával jár a vasárnapi boltbezárás elrendelése és a munkájukat elveszítők jó része később sem fog tudni elhelyezkedni az ágazatban – állt az Orbán-kormány megrendelésére az NGM-ben 2011-ben készült, ám sohasem publikált hatástanulmányban, amely a pró és kontra érvek elemzése után „nehezen támogathatónak” tartotta a korlátozást. Az NGM becslése szerint a forgalomcsökkentésből adódó áfakiesés, a megszűnő munkahelyek miatt a társadalom egészét terhelő kiadások, továbbá a kieső járulékbevételek összességében 50 milliárd forintos lyukat ütöttek volna a büdzsén – írta a Népszabadság.
A kereszténydemokraták 2011-ben törvényjavaslatban kezdeményezték a vasárnapi boltbezárást. Miután Harrach Péter KDNP-frakcióvezető a kérdésben egyéni javaslatot nyújtott be, Nagy Anna akkori kormányszóvivő 2011 áprilisában azt közölte, hogy a kormány hatástanulmányt készíttet a kérdésben és annak megállapításai alapján fog dönteni. Az NGM még abban a hónapban több, egymástól független tanulmányt is készíttetett, az ezekben szereplő megállapításokat egy háttéranyagba gyúrta össze, s ezt vitte a kormány elé. Orbán Viktor ezután, 2011 májusában jelentette be, hogy a kabinet nem támogatja a KDNP törvényjavaslatát.
Bár a vasárnapi zárva tartásról készített tanulmány befejezése óta eltelt bő három év, a 2011-es dokumentum megállapításai ma is érvényesek lehetnek. Tavaly, amikor a KDNP ismét benyújtotta a vasárnapi boltzárról szóló törvényjavaslatát, a kormány többször egyeztetett a piaci szereplőkkel. Az NGM-ben tartott tárgyalásokon részt vett Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára is, aki a lap érdeklődésére megerősítette, hogy ismeri a tanulmányt.
