Ezt jelzik azok a KSH adatok, melyek szerint a boltszám csökkenésével párhuzamosan a kiskereskedelmi hálózat alapterülete és a boltok átlagos alapterülete nőtt. Mindez a kisboltok térvesztését mutatja.
A nagyobb alapterületű áruházak sajátossága a korszerűbb eszközök, és értékesítési módszerek alkalmazása, amivel gyorsítják a vásárlók kiszolgálását és természetesen költségeket is megtakarítanak. A kiskereskedelem hatékonyságának egyik mutatója az egy négyzetméterre jutó forgalom, amihez kapcsolódik az egy boltra eső bevétel is. A számítások azt mutatják, mindkét mutató nagyot ugrott egy évtized alatt. A kiinduló időszakhoz képest nőtt a boltok - áruházak árbevétele:
Technikai lemaradás
Jóval kisebb a mozgástere egy kisboltnak, mint egy nagyáruháznak. Az elmúlt években döntő volt a piaci versenyben az alkalmazható korszerű technológia, technika és ez napjainkban is meghatározó. Egy kis üzlet nehezen jut hozzá a korszerű technikához, elegendő befektetni való pénz hiányában. Ez rá is nyomta bélyegét – nemcsak itthon, hanem világszerte sokfelé – a kisboltok fejlődésére. Ez a technikai-technológiai lemaradás csak szűk körben javult, a többségé konzerválódott, a napi bevételből sokszor éppen csak ki tudják gazdálkodni a másnapi készlet beszerzését. A fejlesztési lehetőségek hiánya előbb-utóbb bukáshoz vezet, még kicsiben is.
A boltok, áruházak hatékonyságát, termelékenységét jelző mutatók, az egy négyzetméterre jutó forgalom és az egy boltra eső bevétel nagyot ugrott az elmúlt évtizedben, elsősorban az élelmiszerkereskedelemben. Itt megkétszereződtek ezek a mutatók, ami nem véletlen, mivel azt is jelzi, hogy ezen az áruterületen a legélesebb a verseny. Az iparcikkek kereskedelmében is jelentős az emelkedés, de messze nem annyi, mint az élelmiszerboltok körében. Az iparcikkek kereskedelmének mások a sajátosságai, ez is magyarázat a különbségre, például számos árucsoportban kisebb alapterületen is elférnek a korszerű boltok.
(Forrás: Termékmix)
