Lassan most már tényleg itt az ideje, hogy érdemben csökkenjen az infláció, ne csak pár ezrelékponttal, mint februárban és márciusban – így várhatta mindenki azt, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közzétegye a friss adatot. És az derült ki: a márciusi 25,2 százalék után áprilisban 24 százalékos volt az infláció. Abban reménykedett mindenki, hogy legalább havi szinten már csökkenni kezdenek az árak, még ha a tavalyi esztendő azonos időszakával összehasonlítva továbbra is nagy a drágulás. Végül az jött ki, hogy márciusról áprilisra 0,7 százalékkal még nőtt is az átlagos árszínvonal. Éves szinten a gyorsan változó tételektől megtisztított maginfláció 24,8 százalékos, a nyugdíjas infláció pedig 25,3 százalék.
A kormány lépten-nyomon azt hirdeti, hogy a célja az év végére egy számjegyűre levinni az inflációt, vagyis az, hogy idén decemberben legfeljebb 9,9 százalékkal legyen az élet drágább, mint 2022 decemberében volt. A magyar infláció azonban tavaly november óta minden hónapban az EU legnagyobbja, és gyakorlatilag biztosra vehető, hogy ez most sem fog változni. Eddig 21 tagállam statisztikusai készültek el az áprilisi számokkal, azok közül a magyar adat után a második legnagyobb a lettországi, 15 százalékkal. Márciusban tartottunk ott, hogy az inflációnk majdnem másfélszer akkora volt, mint az EU második legnagyobbja, az élelmiszer-inflációnál pedig tényleg meg is volt a másfélszeres különbség.
Részletesen a következőképp jött ki a mostani adat: a háztartási energia 41,8 százalékot drágult egy év alatt, az élelmiszerek ára 37,9 százalékkal nőtt átlagosan, az „egyéb cikkek” nevű csoport, benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási eszközökkel, 22,7 százalékkal drágult, az alkoholos italok és dohányáruk 20,5 százalékkal drágábbak, a szolgáltatások ára 14,1 százalékkal nőtt, a ruháké 9,8 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkek pedig 9,3 százalékkal drágultak.
Az élelmiszerek drágulása havi szinten megállt, márciusról áprilisra már nem nőttek az átlagos árak. Persze egy dolog az átlag: a csokoládé és kakaó 3,5, az alkoholmentes üdítőitalok és az éttermi étkezés egyaránt 1,4, a kávé 1,2 százalékkal többe, a sajt 4,1, a tej 2,7, a tejtermékek 2,0, a száraztészta 1,4, a kenyér 1,3, a vaj és vajkrém 1,0, a párizsi és kolbász 0,9 százalékkal kevesebbe került áprilisban, mint márciusban. Egy év leforgása alatt óriási a drágulás szinte minden ételnél, például a tejtermékek 63,5, a vaj és vajkrém 62,1, a kenyér 61,6, a tojás 51 százalékkal kerül többe, mint tavaly ilyenkor.
Az energiaárakon belül segíthetett az, hogy áprilisban már elég könnyű volt beférni a rezsicsökkentett árat biztosító fogyasztási szint alá, így aztán márciusról áprilisra átlagosan 0,8 százalékkal csökkentek az energiaárak. Az egy évvel ezelőttinél viszontígy is sokkal magasabbak. A vezetékes gáz például 2,1 százalékkal kevesebbe került, mint egy hónapja, de 59,4 százalékkal többe, mint egy éve. A tűzifa 54,4, a palackos gáz 46,9, az elektromos áram 27,3 százalékot drágult egy év alatt.
A szolgáltatók is kénytelenek drágítani
És miközben mindenki az ételek, valamint a rezsi drágulásával van elfoglalva, szép lassan érdemes elkezdeni figyelni a szolgáltatásokra is, 2023 igazán kínos meglepetését ugyanis nem kizárt, hogy ezek fogják elhozni. Évtizedeken át hozzászoktunk, hogy az áraik csak lassan emelkednek, most viszont már itt is két számjegyű a drágulás, és nincs sok jele annak, hogy egyhamar lassulna. A leginkább itt látszik most az ár-bér spirál hatása: ahhoz, hogy a dolgozókat megtartsák a cégek, kénytelenek fizetést emelni, a magasabb bérköltséget pedig újabb áremelésekből tudják kigazdálkodni.
Ez azt is jelenti, hogy hiába nőnek a bérek, a reálkereset zuhan, azaz a béremelés nem képes tartani a tempót az inflációval. Amire természetes válasz az, hogy aki csak teheti, visszafogja a kiadásait: a kiskereskedelmi forgalom a legfrissebb, márciusi adatok szerint történelmi léptékben is nagyot esett, csak azért nem minden idők legnagyobb visszaesését mérte akkor a KSH, mert amikor a Covid első hulláma idején leállt minden, egyetlen ezrelékponttal még ennél is rosszabb volt.
A kormány és az MNB továbbra is realitásnak tartja azt, hogy az év végére lemegy az infláció 10 százalék alá, és a legtöbb elemző szerint is teljesen nyugodtan számolhatunk ezzel, legrosszabb esetben is 2024 elejére. Már csak azért is, mert mivel az inflációt mindig a 12 hónappal korábbi árszinthez hasonlítva számolják ki, ősztől a megemelt rezsihez, decembertől pedig a tavaly év végén szabadon engedett benzinárakhoz kell majd viszonyítani az akkori árakat. Azt viszont egyre több elemző hangsúlyozza: hiába lesz jó politikai termék a 8-9 százalékos infláció, az még mindig fájdalmas lesz, és könnyen elképzelhető, hogy tartósan berendezkedhetünk egy magas, 5-9 százalékos inflációra.
Forrás: hvg.hu
Illusztráció: Flickr
