A kereslet azonban ennél a jókora ugrásnál is jóval nagyobb, mert ahogy Ekker Róbert, az eMAG háztartási kis- és nagygép üzletágának vezetője megjegyezte: „a kategória lendülete azóta is töretlenül kitart, és ez mostanra oda vezetett, hogy a legnépszerűbb modellekből hiány van.” Teljes termékhiány ugyan nincs, mert alternatív modelleket például az eMAG-ról is tudnak rendelni a vásárlók, de az online kereskedő a rendszereiben jól látja, hogy a valós kereslet magasabb, mint amit az értékesítési számok mutatnak. Sok ugyanis az olyan felhasználó, aki a honlapon a kedvencek közé ideiglenesen el nem érhető fagyasztókészülékeket ment el, hogy aztán értesítést kérjen a termék beérkezéséről. Az ügyfélszolgálaton is sokan érdeklődnek arról, hogy egyes termékek várhatóan mikor lesznek elérhetőek. „Becsléseink szerint akár 25-30 százalékkal több fagyasztót is értékesíteni lehetett volna Magyarországon, ha bizonyos típusokból nem akadozik az ellátás” – fogalmazott Ekker Róbert.
A fagyasztók iránti óriási kereslet valószínűleg a rezsicsökkentés módosítása utáni spórolási hajlamnak, és az árstopnak, illetve az árstop miatt kialakult átmeneti áruhiányoknak köszönhető. A fagyasztó ugyan elég jelentős és állandó áramfogyasztó a lakásban, de a háztartások úgy kalkulálhatnak, hogy az olcsón megvett fagyasztható élelmiszerek felhalmozásából származó előnyök ellensúlyozhatják a növekvő áramszámlát. Egy fagyasztó beszerzésével lehetővé válik, hogy a cukor, a liszt és az olaj után akár az árstopolt sertéscombot, csirkemellet vagy -far-hátat is fel lehessen halmozni. Egyrészt azért, mert ki tudja, mikor vezetik ki az árstopot, és mennyire ugrik majd meg az ára az érintett termékeknek, másrészt azért, mert ezeket sokszor nem is lehet kapni a boltokban, vagyis akkor „kell” többet venni belőlük, amikor van.
Emellett van egy további mellékszál, amely ugyan csak a lakosság kisebb részét érinti, de őket nagyon: a napelemes áramelszámolási-szabályok feje tetejére állítása is sokaknak adhatja azt az ötletet, hogy tipikusan olyan nyári nagy fogyasztó berendezéseket állítsanak csatasorba, amilyen például a légkondicionáló és a fagyasztó is. A jövőbeni szabályok várhatóan ugyanis azt eredményezik majd, hogy a háztartási napelemek által nyáron megtermelt áram éppen fel nem használt, azaz feleslegben keletkező részét nem lehet majd „télre eltenni” (ma még ezt be lehet táplálni a közműhálózatba, és onnan télen letölteni, de ez az elszámolási lehetőség fokozatosan megszűnik, az új rendszerekre pedig eleve nem is lesz lehetséges). Sokan gondolkodhatnak úgy, hogy emiatt érdemes lehet a pénzügyi értelemben lényegében majdnem teljesen elvesző nyári felesleget felhasználni a fagyasztóládában. Bizarr összefüggés, de a hektikus magyar szabályváltozások ezzel oda vezettek, hogy az emberek fagyasztott csirkemellben tárolják el saját maguknak a nyáron megtermelt megújuló energiát.
„A termékhiány alapja a hirtelen megnőtt kereslet mellett egyébként az, hogy egy olyan termékkategóriáról beszélünk, amelyből éppen kivonulni terveztek a gyártók" – mondja Ekker Róbert. Ha ugyanis nem lenne rezsicsökkentés-csökkentés, árstop és napelemelszámolási bizonytalanság, akkor békeidős körülmények között a fagyasztóláda vevőköre a leginkább árérzékeny vásárlók közül kerülne ki. Alapvetően az árérzékeny vevő az, akinek nagyon fontos, hogy a nagyobb akciók és kiárusítások során vásárolt élelmiszerekből nagyobb mennyiséget tudjon otthon tartani. „A fagyasztók ára viszont az elmúlt években jelentősen emelkedett a gyártási és logisztikai költségek növekedése miatt, a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági helyzetben, a rezsiköltségek emelkedése miatt pedig kevesebben engedhetik meg maguknak a saját fagyasztó beszerzését, fenntartását” – emelte ki Ekker Róbert.
A normál piaci folyamatok alapján tehát a fagyasztóládák iránti keresletnek éppen hogy drasztikusan csökkenni kellene, a magasabb ár és a kisebb vásárlóerő miatt, ám most ennek pont az ellenkezője történik Magyarországon.
Forrás: G7.hu
Illusztráció: Wikimedia Commons
