A portál az elemzésében úgy fogalmaz, hogy Európában a heti bevásárlás az embereknek lassan felér egy kész horrorral. Nem elég, hogy a termékekért egyre borsosabb összeget kell leszurkolni, de az se világos, hogy az áremelkedés mikor fog végre leállni. Magyarországon a friss adatok szerint júliusban 4,1 százalékkal lettek drágábbak az élelmiszerek. A helyzet olykor napról napra változik.
Idehaza a fogyasztók különféle praktikákkal próbálnak alkalmazkodni a válságos állapotokhoz: vannak, akik hajlandóak messzebbre is elutazni csak azért, hogy felhajtsanak néhány olcsóbb terméket, de páran azzal kalkulálnak, hogy a benzinköltségekkel együtt egy ilyen út már nem éri meg.
"Jellemző, hogy a vásárlók a legtöbb kategóriában lefelé váltanak: a megszokott áruknak keresik az olcsóbb verzióit. A bevált brandeket például jó páran saját márkás termékekre cserélték le" – mondta el a növekedés.hu-nak Turcsán Tünde, a GfK Hungária FMCG-üzletágigazgatója.
Most hogy az ukrán háború nyomán kipattant gazdasági válság egyre jobban begyűrűzik hozzánk, és meg kell húzni a nadrágszíjat, a legtöbben első körben a szórakozással és a külső megjelenéssel kapcsolatos kiadásokat kezdték el visszavágni. Érthető módon a sminkről, az új ruháról és a gyakori fodrászról viszonylag könnyen lemondunk egy válságban. Akárcsak egy lakásfelújításról.
"A júniusi felmérésünk alapján, ami több mint háromezer háztartás megkérdezésével zajlott, a magyar lakosságnak egyelőre a 25 százaléka mondta azt, hogy az élelmiszer- és a vegyiáru-vásárlásokon is szeretne, illetve tervez spórolni, de azóta is sok új változás történt, a háztartásoknak muszáj lesz az élelmiszervásárlási szokásaikon is módosítani" – árulta el Turcsán Tünde. Az eladásoknál a mennyiségi csökkenés már be is indult: az FMCG, vagyis a napi fogyasztási cikkek piacán május és július között 2,6 százalékos volt a visszaesés a tavalyi év hasonló időszakához képest. Az áremelkedések miatt viszont az értékbeni forgalom még így is nőtt, méghozzá nagyjából 14,5 százalékkal.
A kereskedelemre persze komoly hatása van annak, hogy az alapvető élelmiszerekre – így például a lisztre, a csirkemellre és a cukorra – egyelőre árstop van kivetve. Az érintett termékekből jóval bátrabban vásárolnak a magyarok. Május és július között az eladott mennyiség több alapvető élelmiszernél még nőtt is. Az biztos, hogy ha az árstop megszűnik, annak újra erős hatása lesz a háztartásokra. A többi terméknél lassan, hétről hétre nőttek a címkéken szereplő összegek, ezeknél viszont, amikor megszűnnek a rögzített árak, hirtelen fognak az egekbe szökni.
Az élelmiszereknél most leginkább a friss húsról, az édes és a sós snackekről, illetve a tejtermékekről mondtunk le a legnagyobb arányban. Több kategória is van, ahol a csökkenés mértéke az értékesítési volumeneknél 10 százalék körül mozog. Turcsán Tünde megjegyezte, hogy egyre több családnál – már azoknál is, akik eddig jobb anyagi helyzetben voltak – nem marad pénz a megtakarításokra, mert a havi büdzsét felemészti az energia- és az élelmiszerárak növekedése.
Bár látni, hogy a piac jelentősen át fog alakulni, most még csak a változások elején vagyunk. Hogy a kiadásaink mekkora részét viszi majd el az élelmiszerek vásárlása, azt ma még nehéz megbecsülni, mert túlságosan sok tényező befolyásolhatja a jövőbeli trendeket. Korábban ez az arány úgy 30-31 százalék körül mozgott. Még csak ezután fog kiderülni, hogy melyek lesznek azok a kereskedelmi egységek vagy láncok, amelyektől a legnagyobb számban pártolnak el a vevők. Egyelőre az biztos, hogy a válság a diszkontok további erősödését hozta magával.
Végezetül hozzá kell tenni, hogy a koronavírus-járvány alatt jelentősen megnőtt az online csatornák forgalma és ez a lendület továbbra is tart. Május és július között az internetes FMCG-értékesítésekben 50 százaléknál is nagyobb volt az értékbeli bővülés. Viszont a bázis roppant alacsony, hisz az online csatornák piaci részesedése ezen a területen még mindig 2 százalék alatti.
Forrás: növekedés.hu
Illusztráció: Flickr
