A Mastercard idén második alkalommal mérte meg hazánk Digitális Fizetési Indexét, amely három fő pillérre, az infrastruktúrára, a tudásra és a használatra, alapozva méri a piac fejlettségét a digitális fizetések terén. Az index összpontszáma egy év alatt 7 ponttal emelkedett, elsősorban az infrastruktúra és a digitális fizetések használata mentén - derült ki a Trade magazin cikkéből.

A hatósági ár bevezetése óta folyamatosan nőtt a kiskereskedelemben azoknak az árstopos élelmiszereknek a súlya, amelyeket a tavaly október 15-i szinten maximalizált fogyasztói árnál immár drágábban szereznek be a kereskedők.  A kereskedelmi cégek árbevétel-kiesése egyre nagyobb, és ez már komoly pénzügyi veszteséget is jelent számukra, amit hónapról hónapra görgetnek maguk előtt – mondta a Népszavának nyilatkozva Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkárát annak kapcsán kereste meg a lap, hogy a hétvégén a kormány az év végéig kitolta a már többször meghosszabbított élelmiszerárstopot. Ez azt jelenti, hogy a hét érintett terméket - a kristálycukrot, a napraforgó-étolajat, a BL 55-ös lisztet, a 2,8 százalékos UHT-tejet, a csirkemellet és -far-hátat, valamint a sertéscombot – továbbra sem adhatják a boltosok drágában, mint 2021. október 15-én.

„Néhány bevásárlóközpontban a rendkívüli körülmények miatt például a nyári időszakban a közös területek hőmérsékletét néhány fokkal megemelték, erről tájékoztatták az üzleteket is és kérték az együttműködésüket oly módon, hogy a saját üzleteikben is vegyék fel a hőfokot” – árulta el a Pénzcentrumnak a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ). A portál cikke szerint a lépés azonban csak a jéghegy csúcsának látszik, ugyanis iparági forrásokból úgy értesültek, bérlői oldalról komoly gondokat jelent a gyenge forint és a soha nem látott energiaár-drágulás, ami odáig vezet, hogy gyakorlatig már minden magyar és nemzetközi cég a bezárandó üzleteket és elbocsátható munkaerőt vizsgálja, de leginkább a magyar divatipar szereplői táncolnak a szakadék szélén.

Az élelmiszereknél most leginkább a friss húsról, az édes és a sós snackekről, illetve a tejtermékekről mondtunk le a legnagyobb arányban – mondta el a növekedés.hu-nak Turcsán Tünde, a GfK Hungária FMCG üzletág-igazgatója.

Az első félévben mért 14,5 százalékos növekedési ütem az elmúlt hat év legalacsonyabb eredménye a magyar online kereskedelemben - mutat rá a Store Insider portál cikke a GKID és az Árukereső kutatására alapozva.

Az év végére akkorára emelkedhet a drágulás üteme, amire húsz éve nem volt példa. Várhatóan augusztusban is tovább emelkedett az infláció, a szakértők többsége szerint az árstopok fenntartásától függ, mikor tetőzik. De az igazi kérdés már inkább az, mennyivel emelkedik 20 százalék fölé a ráta - fogalmaz a Portfolio összeállítása nyomán a Forbes online portál.

Elemzők szerint a kiskereskedelem júliusi adatai arra utalnak hogy a háztartások alkalmazkodni kezdtek a szigorúbb gazdasági környezethez, és a harmadik negyedévben a fogyasztás már nem jelent a gazdasági növekedésben akkora húzóerőt, mint az első félévben - írja az MTI-re hivatkozva a Trade magazin portál.

Az árstopok betöltötték szerepüket, de ezek átmeneti nehézségek kezelésére valók, most már egyre drágább a fenntartásuk - mondta el a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Nagy Márton az infostart.hu cikke szerint beszélt a gazdaság várható teljesítményéről, a várható uniós energiapiaci lépésekről, valamint a magyar tulajdoni hányad emelésének szándékáról további szektorokban.